language

Intézmények:

Nemzeti Koncessziós Iroda highlight_off

Lapok:

Szabad Európa highlight_off

Nemzeti Koncessziós Iroda

2020. szeptember 9. napjától látja el feladatát. Központi költségvetési szerv, mellyel a kormány célja egyegységes eljárási és ellenőrzési rendszer kialakítása és működtetése az állami koncessziós tevékenységre vonatkozóan. 

A koncesszió a közszféra és (az esetek többségében) magánvállalkozások között létrejött partnerség, amely többletértéket hoz létre egy adott területen, például az infrastruktúrafejlesztés terén. Az állam (nemzeti hatóság, önkormányzat stb.) ebben az esetben a hatáskörébe utalt gazdasági tevékenységek végzését átengedi a koncesszióra szerződő vállalkozásnak (a koncessziós jogosultnak). Ez utóbbi az ettől várt üzleti haszon érdekében bizonyos mértékű üzleti kockázatot vállal, cserébe az állam a jogosultnak időben és területileg korlátozott piaci monopóliumot biztosít.

Az utóbbi években az állam által megkötött, 35 évre szóló koncessziós szerződések kedvezményezettjei jellemzően kormányközeli üzletemberek – a 2021-ben koncesszióba adott autópálya beruházásból Mészáros Lőrinc és Szíjj László, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó koncessziós pályázatból a Hernádi Zsolt vezette MOL, a kaszinók üzemeltetéséből pedig – Andy Vajna után – Garancsi István és Habony Árpád profitálhat.

Szabad Európa

A Szabad Európa Rádió 1993 végéig üzemelt. 27 évvel később, 2020 szeptemberében indult el újra a médium, de az új korszaknak megfelelően már nem rádióként, hanem online multimédiás szolgáltatásként (hírek, cikkek, audio podcastok és videós tartalmak) üzemel Szabad Európa néven.(Wikipédia)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [10]  Oldalak:   1

Autópálya-koncesszió: a legfontosabb dokumentumokat titkolja el az állam

Év elején szerettünk volna betekinteni az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteibe, de hiába. Pedig a mellékletek rejtik a lényeget, vagyis hogy mennyi pénzt kapnak 35 év alatt a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségeibe tartozó cégek a hazai autópályák üzemeltetéséért cserébe. Bírósághoz fordultunk, és jogerősen megnyertük a pert a kormányzati szerv ellen, amely a Kúriához fellebbezett jogorvoslatért.

Jogerős ítélet: nyilvánosak az autópálya-koncessziós szerződések mellékletei

Fél év után született meg a jogerős ítélet, amely szerint az autópálya-koncessziós szerződések mellékletei közérdekű adatnak minősülnek, nem vonatkozik rájuk az üzleti titok védelme. Hiába érhető el egy kormányzati honlapon a szerződés, a mellékleteket nem töltötték fel, pedig ebből derül ki, mennyit kapnak az államtól a következő 35 évben Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei a hazai autópályák üzemeltetéséért cserébe.

Bíróság: A hulladékkoncessziós szerződés mellékletei is nyilvános adatok

Újabb ítélet született a kormány által favorizált 35 éves koncessziós szerződésekkel kapcsolatban. A Szabad Európa áprilisban nyert az autópálya-koncessziós szerződés mellékleteinek nyilvánosságra hozatalában a bíróságon. Most a Transparency International járt hasonlóképpen: az ítélet szerint ki kell adni a hulladékkoncessziós szerződés mellékleteit is. Bár a kormány nyilvánosságra hozza a szerződéseket, a lényeg, vagyis a pénz a mellékletekben van.

A kormány biztos bevételt ígért a Molnak a hulladékos koncesszióban

Idén áprilisban jelent meg egy rendelet, amely egy olyan új díjat vezetett be, amely százmilliárdos bevételt hoz a Molnak. Így már érthető, miért jelentkezett a Mol a hulladékgazdálkodási koncesszióra egyébként egyedüli pályázóként. Kiderült, hogy a kormányzat már a tavaly aláírt koncessziós szerződésben megígérte: garantált bevételt fog biztosítani a cégnek.

Kormányrendelet fogja megmondani, hogy mennyit fizethet a Mol a hulladékért

Nem a piaci árat fogja fizetni a Mol a hulladékért, hanem egy kormányrendelet alapján megszabottat. A Mol júliustól lép be a piacra, miután elnyert egy 35 éves állami koncessziót. Az eddigi hulladékkezelő cégek a Mol alvállalkozói lesznek, de nemcsak ők járnak rosszabbul, hanem az ipari szereplők is, akiktől várhatóan már a piacinál olcsóbb áron fogja megvenni a hulladékot a monopolhelyzetben lévő koncesszor.

A bíróság szerint nem titkosak az autópálya-koncessziós szerződés mellékletei

Ebből derül ki, hogy mennyibe kerül a magyar adófizetőknek az, hogy Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei kapták meg 35 évre a hazai autópályák üzemeltetését.

Autópálya-koncesszió: a legfontosabb dokumentumokat titkolja el az állam

Hiába hozta nyilvánosságra a kormány azt a szerződést, amellyel 35 évre koncesszióba adta a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó cégeknek a hazai autópályákat, a lényeget titkolja. A szerződés egyes mellékletei ugyanis „nem hozzáférhetők”. Erről pecsétes papírt is kaptunk egy kormányzati szervtől, miután betekinthettünk a kevésbé releváns dokumentumokba.

Jogerős: a kormány nem titkolhatja, hogy mi alapján döntött a 35 éves sztrádakoncesszió mellett

A kormány 35 évre magáncégeknek adná oda a hazai autópályák üzemeltetését és az ország összes településének szemétszállítását. Ez elképesztő nagy üzlet. Érthetetlen, hogy miért érné meg az adófizetőknek. A kabinet szerint a megalapozó számítások igazolnák azt, hogy megéri az üzlet, ezeket azonban nem akarja nyilvánosságra hozni. A bíróság mindkét esetben úgy döntött, hogy az adatokat nyilvánosságra kell hozni. Az egyik ügyben ma jogerős ítélet is született.

Nem tudja a kormány, hogy megéri-e harmincöt évre koncesszióba adni az autópályákat

„Csak olyan előzetes számítások léteznek, amelyek becslésnek tekinthetők” – hangzott el egy bírósági tárgyaláson az autópályák koncesszióba adásáért felelő kormányzati szerv részéről. A kormány tehát úgy mondana le harmincöt évre a hazai gyorsforgalmi utak fenntartásáról, hogy nem számolta ki pontosan, megéri-e az adófizetőknek, ha az állam helyett magáncégek üzemeltetik az autópályákat.

Az államnak ki kell adnia az autópálya-koncesszióval kapcsolatos számításait

Nem titkolhatja a Nemzeti Koncessziós Iroda, milyen számítások alapján jutottak arra, hogy a magyar gyorsforgalmi utak üzemeltetését 35 évre koncesszióba adják magáncégeknek. A bíróság döntése nem jogerős, másodfokon folytatódhat a per.
Találatok: [10]  Oldalak:   1