Július 6-án hosszú cikkben számoltunk be arról, hogy a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) az egyik legértékesebb fővárosi frekvencia, a 92,9 FM-re kiírt pályázat során sorozatosan olyan döntéseket hozott, amik a médiatörvényt több ponton megkerülő Spirit FM műsorszolgáltatóját segítették hozzá a jogosultsághoz.
Minimum 10 évig az ATV-körhöz tartozó Spirit FM sugározhat az egyik legértékesebb fővárosi rádiófrekvencián, a 92,9-en. A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság mindent megtett annak érdekében, hogy a jogosultság a Klubrádióról a Németh család érdekeltségére szálljon át. A történet jó példa arra, hogy a hatalom, ha érdekei úgy diktálják, a saját jogszabályait is kész megkerülni.
E heti ülésén eredményt hirdetett az NMHH Médiatanácsa a Budapest FM 96,4 MHz 10+7 éves hasznosítására irányuló, egyetlen pályázó részvételével zajló „versenyben”. A győztes egy kormányközeli pályázó, az LBK Base Kft. lett – írta meg a Media 1.
Bár nemrég Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke azt állította, a jogállami megoldások híve, egy újabb ügy ismét azt bizonyítja, hogy az általa vezetett NMHH és a Médiatanács sorozatosan nem törődik egyes törvényekkel, a jogállami működéssel, és kifejezetten ellene van az átlátható működésnek, az információszabadságnak és a sajtószabadságnak.
Békéscsabai módszerrel juthatott frekvenciához az Andy Vajna-féle Rádió 1 Szegeden, így folytatva a terjeszkedést a Dél-Alföldön. Békés után Csongrád megye rádiós piacát is viheti a kaszinó- és médiatulajdonos filmügyi kormánybiztos.
Néhány éven belül másodszor dob el politikai okokból százmilliókat az állam a rádiós piacon. Múlt héten írtuk meg, hogy az egykor MSZP közeli, de állami hirdetések hiányában összeomló Neo FM-et üzemeltető FM1 Zrt. a felszámolási eljárás után tartozásainak csak töredékét fizeti ki. A legtöbb pénzzel pedig állami szerveknek lógott a társaság: csak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 900 millió forintot bukik.
Jogilag és szakmailag megalapozatlan, visszás érvelésnek tartja Polyák Gábor médiajogász azt, amivel Karas Mónika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke igyekezett visszaverni a kérdést: mi az oka annak, hogy mikor az RTL Klub egyesülni akart a Central Médiacsoporttal, azt a hatóság keményen kivizsgálta, ugyanezt viszont Andy Vajna és Mészáros Lőrinc érdekeltségei esetében nem tették meg.
Miközben a Fidesz felvásárolja a magyar sajtópiac túlnyomó többségét Andy Vajnán vagy Mészáros Lőrincen keresztül, egy dologról meglehetősen kevés szó esik. Ezeket a bevásárlásokat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hivatott elbírálni az alapján, hogy az akvizíciók mennyire torzítják a piacot vagy éppen az állampolgárok sokszínű tájékozódását. Miért nem zavarja a Médiatanácsot a megyei lappiac teljes központosítása? Hogyan segíti a fideszes média erősödését? És miért csak az RTL Magyarország bevásárlását akadályozta meg az NMHH az elmúlt hét évben? Ezekre a kérdésekre próbáltuk megkeresni a választ.
Sokat írunk mostanában az NMHH Médiatanácsának meglehetősen különös helyi ügyeiről, például arról, hogyan huny szemet a testület különböző egészen súlyos szabálytalanságok, hiányosságok felett a helyi rádiós pályázatokon, ki tudja miért. E pályázatok tétje, hogy az adott városi rádiós frekvenciákon mely vállalkozás működtethet rádiót. Írtunk már arról, hogy a testület annak ellenére engedett át pályázatokat, hogy azok kísérteties azonosságokat mutattak más pályázatokkal, és beszámoltunk arról is, hogy például Andy Vajna filmügyi kormánybiztos békéscsabai helyi rádiós pályázata esetében a testület még arra is kész volt, hogy a kormánybiztos cégének – a médiatörvény értelmében szigorúan jogvesztő – hiánypótlási határidőre sem megfelelő bankszámla-igazolását végül mégis befogadja, sőt ennek érdekében a testület még egy előre kihirdetett napirendi pontját is elhalasztotta, amikor a testület ülése előtt pár órával beszaladtak Vajnáék a hiánypótlás-kiegészítéssel, több héttel a jogvesztő határidő után, és egy újonnan létrehozott bankszámláról. Most ismét súlyos anomáliákra bukkantunk, ezúttal Pécsett.
