language

Intézmények:

Államadósság-kezelő Központ highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [2]  Oldalak:   1

Így trükköznek az állampapírokkal

Legalább 1200 milliárd forint, vagyis a teljes lakossági állampapír-állomány minimum ötöde nem a lakosság kezében van, hanem intézményi befektetőknél – számolta ki az Azénpénzem.hu az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) és a Magyar Nemzeti Bank hivatalos számaiból.

Ki viszi tovább a letelepedési bizniszt?

Ma is több a kérdőjel, mint az egyenes válasz, hogy miért is kell Magyarországnak letelepedési kötvényekkel pénzt szerezni az államadósság finanszírozására. Mint ahogy nehezen érthető az is, miért is szeretett bele Rogán Antal, eddigi Fidesz frakcióvezetője, a gazdasági bizottság leköszönő elnöke, az offshore cégek üzleti világába. Az viszont világos: míg néhány cég nagyon jól jár, az állam veszít az ügyleten. A befektetőknek viszont valószínűleg még ilyen áron is megéri, hogy Magyarországon letelepedési jogot, és ezzel együtt szabad mozgást szerezzenek a schengeni övezetben. Kérdés, hogy szálakat eddig egy kézben tartó Rogán propagandaminiszterré való kinevezésével mi lesz a letelepedési kötvény biznisszel?
Találatok: [2]  Oldalak:   1