language

Intézmények:

KC Bidding Kft. highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [11]  Oldalak:   1 2   >  >>

Tanú Gyurcsány és Blum is

Tanúként hallgatja meg a bíróság a Sukoró-perben augusztus 22-én Gyurcsány Ferencet. A büntetőeljárásban korábban meggyanúsított, de végül meg nem vádolt volt kormányfő vallomástételét megelőző napon a Sukoróra kaszinóvárost tervező egyik befektetőt, Joav Blumot hallgatják meg. Gyurcsánnyal egy napon kerül sorra Veres János volt pénzügyminiszter, majd másnap Oszkó Péter. Az Orbán-kormány fő elszámoltatási célpontjának számító büntetőperben egyre inkább gyengül a vád.

Sukoró-per: létezik-e az időutazás?

Az állam kérését elutasítva egyelőre nem hozott részítéletet a Fővárosi Törvényszék arról, jogos-e az állam 2,1 milliárdos kötbér-követelése a Suko-róra tervezett kaszinó koncessziós szerződése után. Eközben az sem tisztázott, hogy jogszerűen bontották-e fel a koncessziós szerződést a KC Bidding Kft.-vel.

Ma részítélet születhet Sukoró-ügyben

Részítéletet hozhat ma a Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiuma abban a polgári perben, melyben a Sukoró-ügy egyik mellékszálaként a kaszinó-koncessziós szerződés felbontása miatt indított a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Gyengécske "vádirat" Gyurcsány ellen

A Sukoró-ügyben készülő "vádirat" több elemét is tartalmazhatja az javaslat, amely alapján az Országgyűlés hétfőn szavaz Gyurcsány Ferenc mentelmi jogáról.

Veres: "nem vagyok érintett Sukoró-ügyben"

Hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) tegnap a Sukoró-ügyhöz kapcsolódó kaszinóüzemeltetési koncessziós szerződés miatt.

Sukoró-ügy: akadozik a jogsegély

Fél éve nem hozott eredményt az a jogsegély-kérelem, amelynek alapján a sukorói telekcsere ügyében nyomozó ügyészség a kaszinóprojekt két külföldi befektetőjének - Ronald S. Lauder és Fred H. Langhammer - tanúmeghallgatását kezdeményezte az amerikai hatóságoknál.

Vita a kormány és sukorói beruházó között

A jogászoké lesz hamarosan a főszerep a Sukoró-ügyben. A kaszinóüzemeltetési koncessziós jog tulajdonosa, a KC Bidding Kft. és a magyar állam ugyanis eltérő állásponton van abban a jogi kérdésben, hogy él-e még egyáltalán a koncessziós szerződés, amely alapján a befektetők a Velencei-tó közelében megvalósíthatnák a King's City kaszinóberuházást.
Találatok: [11]  Oldalak:   1 2   >  >>