language

Kulcsszavak:

közigazgatás highlight_off

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [9]  Oldalak:   1

Félreértésről beszél a rendőrség a Pest megyei kormánymegbízott személyét érintően

A rendőrségnek nincs tudomása, illetve az eddig elvégzett nyomozati cselekmények során sem nyert megállapítást olyan körülmény vagy adat, amely a névtelen bejelentésben szereplő állításokat alátámasztaná.

Homályos költözés a budai Várba

Tart az új kormányzati negyed építése a Budai Várban, de sok az eldöntetlen kérdés a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium költözése körül. Még az sem biztos, hogy Orbán be tud költözni új palotájába a 2018-as választások előtt.

Dagad Orbán Viktor olcsóbb állama

Nem akarja Rogán Antal, hogy nyilvánosságra kerüljön, mennyit fizet politikai tanácsadóinak a Miniszterelnöki Kabinetiroda. A miniszter "jogi és nem jogi következményekkel" fenyegette meg az ez után érdeklődő Mesterházy Attilát. (...) A kormányapparátus követhetetlensége ellenére némi kutakodás után egyértelmű: megdőlt Orbán Viktor 2010-es ígérete, mely szerint "az új rendszerbe sem a rangkórság, sem kormányzati dáridó nem fér bele", hiszen a Fidesz-kabinetek jóval túlnőttek elődjeiken.

Lázár Vajna mellett áll

Lázár János védelmébe vette Andy Vajnát, miután Fodor Gábor írásban kérdezte a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, nem tartja-e összeférhetetlennek Vajna kormánybiztosi és a TV2-nél frissen szerzett tulajdonosi pozícióját. Fodor emlékeztetett, hogy Lázár korábban már felszólította valamennyi kollégáját, ne folytassanak üzleti tevékenységet, mert felmerülhet az összeférhetetlenség vagy a visszaélés gyanúja.

Korrupció helyett civileket üldöz a kabinet

A kormány a civil szervezetek átlátható működéséért vizsgálandónak tartja a működésüket meghatározó jogszabályi rendelkezések érvényesülését, valamint a vagyonnyilatkozat megtételére kötelezhető személyi kör szélesítésének lehetőségeit - derült ki a kormány által elfogadott Nemzeti Korrupcióellenes Programról szóló határozatból.

Súlyosbodott a korrupciós helyzet

Szinte naponta hallani különböző korrupciógyanús esetekről, egyes politikusok gyors meggazdagodásáról, a törvények bizonyos cégek érdekeinek megfelelő átalakításáról, vállalkozások hagyományos piacaikról való kiszorításáról (lásd étkezési jegy, szerencsejáték, közbeszerzésben érdekelt cégek, dohány-kiskereskedelem, a vasárnapi nyitva tartás korlátozásának hatásait még most becsülik fel a kereskedelmi vállalkozások). Ez tartós, a gazdaság széles rétegeit érintő folyamat-e, vagy csak marginális érdekek felnagyításáról van szó - tették fel a kérdést a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatói.
Találatok: [9]  Oldalak:   1