language

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [2414]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Letették a következő évek legfontosabb közlekedési fejlesztésének alapkövét

Lerakták a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítésének alapkövét pénteken Kiskunhalason. Palkovics László szerint összesen mintegy 6000 milliárd forintos vasútfejlesztés várható az országban, amiből 750 milliárdot csak a Budapest-Belgrád vasútvonal emészt fel

Tovább nyeli a pénzt a bezárt fürdő Siófokon

Több, mint egymilliárd forintot kellene költenie Siófoknak a 15 éve átadott, ám mostanra életveszélyessé vált, s az idén júniusban bezárt Galerius fürdőre, írta szerdai Facebook-posztjában Lengyel Róbert, a balatoni város ellenzéki polgármestere. Elkészült ugyanis a fürdő teljes körű felújítására, annak költségeire vonatkozó szakértői vélemény, mely megállapította: még a korábbi, amúgy is borúlátó számításoknál – néhány hónapja még 200 milliós költséget emlegettek – is sokkal többet kell költenie Siófoknak a létesítményre.

Orbánék lehajoltak a berényi üdülőért is

Egy debreceni, NER-közeli ingatlanfejlesztő alaphoz került a Vas megyei önkormányzat egykori balatonberényi gyermeküdülője. Az alap mögött álló cégnek nem ez az első befektetése a Balaton-parton, korábban Siófokon akart kikötőt építeni, a helyiek tiltakozása miatt azonban az a projektje egyelőre nem valósult meg.

ÁSZ: minden a legnagyobb rendben

Jól jelzi az ÁSZ munkájának alaposságát, hogy ellenőreik a Külügyminisztériumba el sem jutottak. Így a jelentés szót sem ejt a külügy 300 milliárd forintos lélegeztetőgép-beszerzéseiről, amivel kapcsolatban több korrupciós probléma is felvetődött.

Mészáros Lőrincnek most épp Szabolcsban esett le pár milliárd árvízvédelemre

2,8 milliárd forintos közpénzes munkát nyert el a Mészáros és Mészáros Kft.- derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. Eszerint az oligarcha cége 2,84 milliárd forintból végezhet árvízvédelmi munkákat Vásárosnaményban és környékén.

517 milliárd forinttal nem akarnak elszámolni Orbánék

Egyetlen szóval sem említette a külügyminisztérium a zárszámadásban a tavalyi botrányos és túlórázott lélegeztetőgép-beszerzést, mintha az meg sem történt volna. Nem tudni mire költött tavaly a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 517 milliárd forintot, a tárca 113 oldalas költségvetési beszámolójából ez nem derül ki. Ez azért különös, mert tavaly a külügy munkatársai több száz milliárd forint értékben vettek túlárazott és sokszor használatlan (non-invazív), illetve szükségtelen lélegeztetőgépeket. A hírek szerint mintegy 20 ezer darabot szedtek össze végül a kormány portyázói, miközben ennek tizedét képes ellátni kiszolgáló személyzettel a magyar egészségügy. A kormány és a külügy az elmúlt egy-másfél évben kitartóan hallgatott a kínos részletekről, azzal hárították el az érdeklődőket, hogy a pénz nem számít, ha emberéletről van szó.

Döntött a bíróság: ki kell adni a 35 éves sztrádatender háttéranyagait

A Fővárosi Törvényszék szerint nem indokolt az "előkészítő anyagok" 10 évre való titkosítása, a közvéleménynek joga van megismerni ezeket. Első fokon pert nyert a Transparency International (TI) Magyarország a Nemzeti Koncessziós Iroda (NKI) ellen a sztrádatender ügyében. Mint az közismert, a magyar kormány koncessziós eljárásban 35 évre átadná a magyar gyorsforgalmi úthálózat üzemeltetését és a még hiányzó szakaszok építését a leendő nyertesnek. Az ezzel kapcsolatos közbeszerzési eljárás tárgyalásos szakasza jelenleg is folyik, az iroda, illetve a mögötte álló Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda az év végéig nyélbe is szeretné ütni a 35 évre szóló üzletet, annak ellenére, hogy a koncessziós szerződés hossza indokolatlanul nagy.

Fideszes idézések a pécsi buszügyben

A Kaposvári Törvényszék több kormánypárti politikust is beidéz a botrányos pécsi buszvásárlás nyomán indult perre. Csizi Péter volt alpolgármestert és a korábbi városvezetőt, Páva Zsoltot már biztos behívják, Bánki Erikről később döntenek. Tegnap folytatódott a – vádirat szerint 700 millió forintos kárt okozó – pécsi buszbeszerzés büntetőügye a Kaposvári Törvényszéken.

Veszélyes a NER-sóder: elkaszálták a délegyházi bányanyitási tervet

Szennyezettebb a Budapesti Atlétikai Stadion építésekor kitermelt föld, mint állították. Ezzel az anyaggal töltötték volna fel a területet. Elkaszálta a Precíziós Agrokémia Zrt. délegyházi bányanyitási tervet a Pest megyei Kormányhivatal. A cég még a nyár közepén kezdeményezett környezetvédelmi hatósági engedélyezési eljárást. Az „újtelep” lakóházaitól alig 50-100 méterrel elterülő 25 hektáros bányaterületről évi 200 ezer köbméter homokot és kavicsot termeltek volna ki, amit napi 128 teherautóval hordtak volna el.
Találatok: [2414]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>