language

Lapok:

Népszava highlight_off

Kulcsszavak:

vagyonátadás / közérdekű alapítvány highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [14]  Oldalak:   1 2   >  >>

Levelet írt az Európai Bizottság, búcsúzhatnak az Erasmustól a fideszes irányítás alatt álló alapítványi egyetemek

Mivel az Orbán-kormány továbbra is fideszes politikusok irányítása alatt tartja az alapítványi egyetemeket, egyelőre kihagyják azokat az EU egyes oktatási- és kutatási projektjeiből – tudta meg a Népszava.

Matolcsy Ádám abban a milliárdos luxusvillában lakott, amely a Matolcsy-féle jegybanki alapítványé volt

Persze, miért is ne.

Százmilliárdos vagyont kap a Varga Mihály vezette egyetemi alapítvány

Nem kell aggódnia egy kormányváltás esetén a pénzügyminiszternek, az általa vezetett egyetemi alapítványt 150 milliárddal tőkésítik fel.

Tavaly 269 milliárd forintunk párolgott el állami cégek-ingatlanok "kezelésén"

A néhány, jól fialó részvény kialapítványozása miatt a jövő még borúsabb. Mager Andrea állami vagyonért felelős miniszter jóváhagyta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nek az állami vagyon 2020-as kezeléséről szóló beszámolóját. Az MNV honlapjára feltöltött jelentések tanúsága szerint a vagyonkezelés mérleg szerinti "eredménye" tavaly mínusz 269 milliárd forintra rúgott. A tárca nélküli miniszter jóváhagyása borítékolható volt, hisz az MNV javarészt az ő, illetve a kabinet döntéseit hajtotta végre. (...) Az állami vagyon kezelése a kormány legszűkebb körének hitbizományává vált - vélik szakértők. (...) A képviselők nem hogy a több tízmilliárdos titkosított üzletek részleteihez, de az állami vagyonkezeléssel kapcsolatos alapvető adatokhoz sem mindig jutnak hozzá.

Közpénzek útja egy alapítványtól a kormánynak kedves cégekig

Mire fordítják a bőkezű Miniszterelnöki Kabinetiroda milliárdjait? Egy „konzervatív kávézónak” például 600 millió forint jutott.

Adócsökkentés NER módra: Ha nekünk nem is, az alapítványoknak könnyebb lesz

A társasági adó parlament előtt fekvő módosítása „természetesen” magát a közalapítványokat mentesítené a társasági nyereségadó megfizetése alól a bevétel azon része után, amit „céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítását szolgáló tevékenysége révén szerzett”.

Tovább épül Orbánék árnyékbirodalma

A CDI-t adófizetői pénzből is remélik fenntartani, meg lehetséges adományokból, tagdíjakból és nemzetközi projektekre kapott támogatásokból. A 20-30 munkatársat foglalkoztató kutatóintézetnek már ki is nézték a székhelyét, amely Sólyom László egykori rezidenciája lenne a budapesti Széchenyi-hegyen.

Alapítványok egy Patyomkin-demokráciában

Először csak kivételeknek látszottak a különböző alapítványi formában működtetett egyetemek. Mára azonban a kivételből szabály lett és a lassan a hagyományos intézmények válnak gyérülő kivétellé. A megzavarodott érintettek – hallgatók, tanárok, kutatók, színészek, újságírók és művészek - kétségbeesett kérdéseit a rendszer kiötlői a szokásos stratégiával hárítják el: az átalakítás a törvények alapján történt, követi az alkotmány útmutatásait, illeszkedik a nemzetközi trendhez és a korábban szűkölködő területekre most ömlik a pénz. Minden a legnagyobb rendben, „európai” módon és a nemzet érdekében történik. Ahhoz, hogy megértsük a folyamatot, meglehetősen messzire kell visszatekinteni. A történet gyökerei ugyanis a XVIII. századba nyúlnak vissza.

Rekordtámogatás a NER-alapítványoknak

A gazdaságvédelmi pénzek közé bújtatva csak tavaly 217 milliárd forintnyi költségvetési támogatást kaptak a NER-alapítványok.
Találatok: [14]  Oldalak:   1 2   >  >>