K-Monitor Adatbázis

Az MNB-székházzá lett Eiffel Palace eladásán keresett milliárdokat Máltára vitte az ingatlanfejlesztő Kovács Attila, akinek cégei a fővárosi piac meghatározó szereplői lettek.

Számos furcsaságot rögzít a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2013 és 2015 közötti ingatlanvásárlásaival kapcsolatban az a felügyelőbizottsági (fb-) jelentés, amely a minap került fel a legnagyobb csendben a jegybank honlapjára. A legjelentősebb megállapítások között szerepel az, hogy – hárommilliárd forintot keresve – kilencszeres áron adta el a jegybanknak a patinás belvárosi épületét az Eiffel Palace Kft. Ezzel igencsak jól jártak a projektcég mögött álló ciprusi, illetve máltai bejegyzésű offshore vállalkozások.

Nemcsak a Nemzeti Banknak történt ingatlaneladásból legalább másfélmilliárd forintos extraprofitot besöprő ingatlanfejlesztő, de az erősen megkérdőjelezhető módszerrel, közpénzből megrendelt értékbecslést jegyző KPMG Tanácsadó Kft. is átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű, offshore hátterű cég. Az eladó cég ciprusi tulajdonosának volt igazgatója papíron több mint ezer céget igazgat, jelenleg egy ciprusi állampolgár képviseli a belizei tulajdonost az átláthatóság jegyében.

Az Átlátszó birtokába került részletes költségvetés tanúsága szerint az offshore hátterű befektetőnek kevesebb, mint 31 millió euróba került az Eiffel Palace irodaház megvásárlása és felújítása, amit aztán nettó 45,3 millió euróért értékesítettek a Magyar Nemzeti Banknak, vagyis mintegy 15 millió eurós profitot realizáltak a projekten. A tranzakciót a KPMG értékbecslésével szentesítették, ám az szakmailag erősen vitatható, ráadásul olyan módszerrel készült, amit más pénzügyi intézmények a hatályos jogszabályok szerint nem is alkalmazhattak volna. Az adásvételi szerződést Trócsányi László igazságügy-miniszter ügyvédi irodája készítette.