K-Monitor Adatbázis

„Én akkor úgy gondoltam, hogy úgy jön létre a jogviszony, hogy aláírják a jelentkezési lapot” – mondta egy szegedi, több mint százmilliós csalási ügy tanúja csütörtökön a Szegedi Törvényszéken. Ebben két egykori szegedi intézmény, a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola (Szefi), a Rogers Gimnázium, valamint az ezeket fenntartó Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány érintett, mert a vád szerint 2012 és 2014 között nemlétező vagy jogviszonnyal nem rendelkező diákok után vettek fel több mint 112 millió forint normatív támogatást, megkárosítva ezzel az állami költségvetést.

Mostanában a közbeszéd szerint elég sok furcsaság van ebben az ügyben” – hangzott el kedden a Szegedi Törvényszéken abban az ügyben, amiben Joób Márton, a korábban Botka László frakciójához tartozó, jelenleg független szegedi önkormányzati képviselő és háromszoros világbajnok kenus érintett. Joób és köre a vád szerint egy négy megyében működő bűnszervezetet hozott létre, hogy műsorújság kiadásával és szórólapterjesztéssel foglalkozó cégét a piacon tudják tartani.

Még az ünnepek előtt jelent meg a Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával, hogy azokat a korábban kimaradt földterületeket is beruházási célterületté nyilvánítják, melyek kimaradtak, de ennek ellenére a kormányhivatal kivonta őket. Ezekről a földekről írtuk meg, hogy jogalap nélkül döntött róluk a hivatal. A kormány lépett, a hivatal a nyomokat láthatatlanná tette.

Tavaszi mezőgazdasági munkára készült a gazdálkodó, amikor azzal szembesült, hogy a Szegedre tervezett elektromosautó-gyár miatt elkezdett munkák tönkretették a környék vetését. Nem csak az övét, hanem a szomszédét is. A munkát a kormányhivatal engedélyezte a Hegymegi-Barakonyi és Fehérváry Baker & Mckenzie Ügyvédi Iroda kérésére. Olyan területen, amit az állam nem jelölt ki az építkezéshez. Az ügyvédi iroda szerint titkot sértenének, ha elárulnák, miért vonattak ki beruházáson kívüli földet. A kormányhivatal sem válaszolt.

Még meg sem száradt a tinta az Átlátszónak nyilatkozó gazda kisajátítási szerződésén, a kormányhivatal is megkapta a felhívást, hogy engedélyezzen előkészítő munkákat a magánterületen. A szegedi önkormányzat január végén szerződött a BYD-vel, mintegy 300 hektárra, hogy a város mellett épüljön meg a kínai autógyár. A gazdák kikérték a szerződést, amiből kiderül, hogy az önkormányzat 17-szer többet kap a földekért, mint amennyit a gazdáknak fizet, a Pick volt területeit viszont beszerzési ár alatt adhatja tovább a város a gyárnak.

A Szegeden elektromos autók gyártására készülő vállalatot január 8-án egyelőre komáromi székhellyel jegyezte be a tatabányai cégbíróság.

A kínai elektromos autókat jellemzően 20 százalékkal olcsóbban kínálják, mint az EU-ban gyártott modelleket.

Nem akárhol épülhet meg a keleti nyitás eddig legnagyobb presztízst hozó beruházása, az ellenzék fellegvára adhat otthont a Teslát is előző kínai e-autó-gyártónak, a BYD-nek. Cserébe Botka László polgármester városa pont úgy viselkedik, ahogy a fideszes települések.

Régészetre, műszaki tanácsadásra, talajvédelmi tervre már költött a város, földeladásra viszont eddig csak a Pick Szeged Zrt. állt rá. Ahogy megírtuk, Szeged közel 90 millió forintos hektáronkénti árat fizet Csányi Sándor OTP-vezér földjeiért, miközben szántókért sajtóhírek szerint mindössze 3-4 milliót kínál.

Pénzt is ad a kínaiaknak a kormány, de a külügyminiszter azt még nem közölte, mennyit. Botka László polgármestere közölte: akkugyártást, vegyipari tevékenységet nem végez a BYD, de ebből a gyárból látja majd el autókkal egész Európát.