language

Akták:

Orbán-Simicska háború highlight_off

Orbán-Simicska háború

Orbán-Simicska háború

Simicska Lajos, Orbán ismert egyetemi szobatársa és barátja, a Fidesz gazdasági háttérembere hatalmas cégbirodalma révén, leginkább különböző állami megrendelésekből tett szert milliárdos vagyonára a Fidesz kormányzások alatt. A 2014-es szavazások után a vállalkozó kapcsolata a kormánnyal erősen megromlott, végül az 5%-os reklámadó terve kirobbantotta a háborút a miniszterelnök és egykori eminenciása között.

2015 február 6-án ("G-Nap") pénteken a Simicska érdekkörébe tartozó Magyar Nemzet, Lánchíd Rádió és HírTV vezérkara lelkiismereti okokra hivatkozva lemondtak. Simicska, az akkori legnagyobb jobboldali médiatulajdonos, akiről sokáig képet sem készíthetett a sajtó, élő adásban ment neki korábbi munkatársainak és a kormányfőnek, „totális médiaháborút” ígért a Fidesz ellen. Ezek után Simicska cégei sorra veszítették el földbérleti szerződéseiket. A Közbeszerzési Döntőbizottság a Közgép Zrt.-t 3 évre eltiltotta minden közbeszerzési eljárástól (köztük az M4-es autópálya építésétől is), majd később a vitatott ítéletet visszavonták. A cég a dolgozóinak felét (350 ember) kénytelen volt elbocsátani.

A Simicskához köthető, állami alkalmazású kádereket eltávolítottak pozíciójukból, köztük a NAV, a Szerencsejáték Zrt., a Paks II Zrt. és az MVM vezetőit is. A plakátháborúként elhíresült esemény során a Simicska kézben lévő Mahir Cityposter Kft. hirdetőoszlopainak lebontásába kezdett a főváros, melyet végül a vállalkozó jogi úton akadályozott meg. A szintén Simicska kézben lévő Magyar Nemzet olvasottsága egyharmadára csökkent. Míg Simicska reklám cégéiből származó osztaléka az Index szerint 2014-ben több mint 3 milliárd forint volt, addig 2015-re ez 670 millió forintra csökkent a kormányzati reklámok elapadásával. Simicska Lajos kénytelen volt az ellehetetlenítések után számos cégét eladni, az ingyenesen terjesztett Metropol napilap pedig megszűnt, miután a kormány, az önkormányzatok, az állami és önkormányzati hirdetéseket 2015-ről 2016-ra tizedére csökkentekék a Metropolban. Az ingyenes lap helyét a Habony Árpádhoz köthető Lokál vette át a fővárosban.

Simicska eközben megvádolta a miniszterelnököt, hogy jelentéseket tett róla a katonaságnak a kommunizmus idején. Orbán és a Miniszterelnökség a vádakat elutasította. Simicska megvonta támogatását a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiától, valamint kisebb botrányt robbantott ki a TV2 tulajdonosi jogaival kapcsolatban, a kereskedelmi csatorna végül Andy Vajna érdekkörébe került. Simicska a kormány vádjai szerint az egykor jobboldali médiumokból ellenzéki csatornákat csinált, ahol nagyobb teret adott az ellenzéki pártoknak, melyekhez a vállalkozó - szintén a kormánypárti vádak szerint - politikai értelemben is közeledett. Befolyása révén elérte, hogy a NAV részletes vizsgálatot indítson Habony Árpád ellen. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. vezetését Simicska fia vette át. 

A látványos és botrányos fordulatokkal (pl. Jobbikos plakátolás Simicska felületein) teli háború Simicska Lajos kapitulációjával végződött. A 2018-as választási kampány hajrájában már csak kiszállásának áráról, azaz összes cége eladásáról alkudozott Orbánnal, ez végül az újabb kétharmados Fidesz győzelem után meg is történt. A Simicska-cégek nagy része közvetve Mészáros Lőrinchez került, míg a Közgép Zrt-t Szíjj László szerezte meg. Simicska a megegyezés óta visszavonultan él.

 

Feltárul Simicska bukásának titkos története (Direkt36, 2019.01.13.)

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [258]  Oldalak:   <<  <  4 5 6 7 8 9 10 11 12 13   >  >>

A semmiből jött a csodafegyver a Jobbik ellen

A Transparency International évekig kérte az Állami Számvevőszéktől, hogy a pártok önbevallásos kampányköltéseit vesse össze a "valósággal", ne csak a számlákat ellenőrizze. A szervezet eddig folyamatosan azt kommunikálta, hogy meg van kötve a keze, nem tehet ilyet. Aztán négy hónappal a választások előtt hirtelen megtáltosodtak, valószínűleg nem függetlenül a Fidesz–Jobbik-háborútól. Vona Gábor pártjának nincs jogorvoslati lehetősége, és azt sem tudják, az ÁSZ miből számolta ki a 330 milliós büntetést, de mindenképpen fizetni fognak, különben még nagyobb bajba kerülnek. Korábban egy párt sem kapott ilyen büntetést, pedig 2014-ben a Fidesz 2 milliárd forinttal túlléphette a kampányköltés törvényi kereteit.

Ha egy rádió nem megfelelő kézben van, nem számít a közpénz

Néhány éven belül másodszor dob el politikai okokból százmilliókat az állam a rádiós piacon. Múlt héten írtuk meg, hogy az egykor MSZP közeli, de állami hirdetések hiányában összeomló Neo FM-et üzemeltető FM1 Zrt. a felszámolási eljárás után tartozásainak csak töredékét fizeti ki. A legtöbb pénzzel pedig állami szerveknek lógott a társaság: csak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 900 millió forintot bukik.

Rogán Antal berendelte a fideszes önkormányzatok reklámszerződéseit

Miután kétharmad híján a Fidesznek nem sikerült rendet tenni a parlamentben a közterületi reklámok piacán, Rogán Antal minisztériuma kézi vezérléssel, önkormányzatonként egyesével próbálja rendezni a kérdést. Legalábbis erre enged következtetni az a lapunk birtokába jutott levél, amelyet a Miniszterelnöki Kabinetirodából küldtek az egyik budapesti fideszes önkormányzat jegyzőjének.

Sem az ÁSZ, sem az ügyészség nem vette észre, hogy változott a törvény

Már nincs hatályban az a szakasz az egyesülési törvényben, ami konkrétan utalt arra, hogy az ügyészség törvényességi ellenőrzési hatáskörében bírósághoz fordulhat egy párt működésével kapcsolatban. Egy erre való utalás azonban benne maradt a párttörvényben, és így az Állami Számvevőszék szerdán mégis az ügyészséghez fordult.

Soha nem látott elánnal esett neki a Jobbiknak az állami szervezet

Hirtelen elkezdte szorongatni az Állami Számvevőszék a Jobbikot egy olyan ügy miatt, ami a Fidesznél is felmerült, de ott nem vizsgálja. Az ÁSZ eközben azt vágja a Jobbik fejéhez, hogy nem működik velük együtt. A Jobbik ezt tagadja, de furcsállja az ellenőrző szervezet eljárását.

A Jobbik nem érti az ÁSZ-t, ami feljelentette őket

Az ügyészséghez fordult az Állami Számvevőszék (ÁSZ), mivel a Jobbik – többszöri megkeresésük ellenére – nem tett eleget az ÁSZ-ellenőrzéshez szükséges adatszolgáltatási kötelezettségének, ezzel pedig akadályozta a vizsgálatot. Az ÁSZ a 2017. július 10-én nyilvánosságra hozott, második félévi ellenőrzési terve alapján augusztus 10-én kezdte meg a Jobbik gazdálkodásának ellenőrzését.
Találatok: [258]  Oldalak:   <<  <  4 5 6 7 8 9 10 11 12 13   >  >>