language

Intézmények:

Energol Rt. highlight_off

Személyek:

Orbán Viktor highlight_off

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, GáspárRáhelSára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [5]  Oldalak:   1

Portik tovább vádol: most azt állítja, Habonyon keresztül a Fidesz ügyeibe is beleszólt

Portik Tamás egykori katonája az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság összevont perén kijelentette, biztos abban, hogy az egykori marketingigazgató nem egyedül, hanem volt cégtársaival, Drobilich Gáborral és Ferencsik Attilával egyetértésben döntött Boros József Károly likvidálásáról. Beszélt arról is, tanúja volt, ahogy a három férfi Prisztás József sorsáról is egyeztetett, és akit, ha „nem változtat a hozzáállásán”, akkor a Fogorvossal, azaz Roháccsal fognak megöletni.

Olaj a bűzre VII.

A Bács-Kiskun megyei jelentések közül a leghírhedtebb Katyják János volt kiskunhalasi rendőrkapitányé, aki szinte rutinszerűen jegyzett fel eseményeket feletteseinek a közéleti emberek megyei szerepléseiről: "Közbevetőleg jelentem, hogy tavasszal, a választások előtt Kiskőrösön volt egy találkozó, amely kampánygyűlés volt. Ezen részt vett Orbán Viktor. A társaságban a megye vezető olajmaffiózói voltak, többek között Stadler, Kakuszi, Szűcs, Halász István, Kemény Gábor és Sepsi László. Az olajosok támogatásukról biztosították Orbán Viktort." A jelentésben szereplők neve és "munkásságuk" története fellelhető a koronatanú nyilvános olajbizottsági jegyzőkönyvében, valamint az ügyészségen tett vallomásaiban is. A rendőri jelentések megállapításokat és viszonyokat nem taglalnak, holott többségüknél szükség lenne erre. Mert bár tény, hogy Orbán Viktor 1994. február 18-án járt a kunmadarasi volt szovjet katonai reptéren, ahol óriási mennyiségű olaj tárolása és mozgatása folyt, de mindezt kampányidőszakban tette, a helyi polgármesterjelölt, dr. Kemecsi Imre kérésére, aki a reptér tulajdonjogának mihamarabbi rendezéséért lobbizott. Hasonlóan kétes értelműek azok a rendőri jelentések is, amelyek arról tudósítanak, hogy a legutóbbi választás két fordulója között Pintér Sándor egy Lajosmizse melletti, zártkörű rendezvényen tárgyalásokat folytatott a szocialista párt vezérkarával. A résztvevők azonban ezt az állítást nevetségesnek találták. Ugyanis csupán Kocsis István, az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettese tartotta ott születésnapját, Pintér Sándor pedig az OTP Bank igazgatósági tagjaként volt jelen, hiszen Kocsis szintén igazgatósági tag volt a banknál. Az egyik meghatározó szocialista politikus szerint "lényegében ez volt Pintér utolsó hétköznapi megmozdulása, mielőtt belügyminiszter lett".
Találatok: [5]  Oldalak:   1