language

Intézmények:

Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. highlight_off

Személyek:

Orbán Viktor highlight_off

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, GáspárRáhelSára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [9]  Oldalak:   1

Orbánék akkor is nyerhetnek Ferihegy megvételén, ha a választásokon veszítenek

Változatlanul nyomást gyakorolva, de már hatalmas felárat is beígérve csavarná ki a kormány a budapesti repülőteret a külföldi üzemeltetők kezéből. Lehetőleg még a választások előtt.

Na ki kapta a legtöbb közbeszerzéses megbízást 2014-ben is? Szeretnénk így háborúzni Orbán Viktorral!

A 2014-es év megint a Fidesz-közeli cégek éve volt. Az Átlátszó 6 cég összesen 140 milliárd forint értékű nyertes közbeszerzését nézte át, az adatokból pedig kiderült: a legjobban ezúttal is a Közgép járt, amely partnereivel közösen 2014-ben 93 milliárd forint értékű megbízást kapott. Nem volt oka a panaszra a kormány kedvenc médiaügynökségeként emlegetett I.M.G.-nek sem, amely közel 10 milliárd forintról írhatott alá szerződéseket. Jól teljesítettek azok a vállalatok is, amelyek az év közepén kerültek a miniszterelnök barátjához, Garancsi Istvánhoz, a Market Építő Zrt. például 7,5 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott.

Huszonöt millió a felcsúti kisvasút meghosszabbításának tervére

Orbán Viktor még november elején jelentette ki, hogy „ha támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig.” Kiderült, hogy nem viccelt. A HírTV úgy tudja, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. már el is költött 25 milliót a hosszabbítás tervére.

Akár Bécsig is lehetne vonatozni Orbán falujából

Lehet, hogy nem lesz elszigetelt üzem a Felcsúton épülő kisvasút. Egy elképzelés szerint összekötnék ugyanis a Bicskénél tervezett keskeny nyomtávú vasúttal, és azon keresztül a hegyeshalmi „nagy” vasútvonallal. Vagyis kis túlzással, Orbán Viktor falujából akár Bécsig is lehetne vonatozni, persze átszállásokkal. Már azt is tudják, melyik cég készítheti el ehhez a megvalósíthatósági tanulmányt.

Százmillióval olcsóbb ajánlattal sem nyerhet a Közgép

Korábban szinte kizárólag a Simicska Lajos nevéhez köthető Közgép nyert el szinte minden állami, közösségi pályázatot, most akkor sem rúghat labdába, ha százmilliókkal olcsóbb ajánlatot tesz. A pálya mindig attól függően lejt, hogy a kormányfő éppen kivel veszett össze, vagy barátkozik - vélik iparági szakértők. Az állami pénzszórás az útépítéseken is folytatódik.

Hazugsággal kikövezett tévút - M4: negyvenmilliárd a szélbe

Tízmilliárdokat bukik az állam azzal, hogy végleg elzavarta Simicskáékat és a többi útépítő nagyvállalkozást az M4-es Abony és Fegyvernek között épülő szakaszáról. Lázár Jánosékat az sem zavarja, hogy folyamatosan egymásnak ellentmondó állításokkal próbálták igazolni e döntést.

Így költöttek el 7-16 milliárd uniós forintot a semmibe vezető utak építésére a magyar-román határon

A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programban (HURO) becslésünk szerint legkevesebb 7 milliárd, más becslések szerint 16 milliárd forint uniós támogatást költött el a két szomszédos ország olyan utak megépítésére, amelyek a semmibe vezetnek, autó csak elvétve jár rajtuk, értelmük és hasznuk egyaránt erősen megkérdőjelezhető. A magyar oldalon az útépítési tenderekkel a kormányváltás óta szárnyaló Duna Aszfalt Kft. nyert nagyot, ez a cég kapta a legtöbb pénzt a programból.

Ígéretekből épülő autóutak

Minden megyei jogú város, amelyiknek még nincs, közvetlen közúti kapcsolatot kapna 2018-ig a legközelebbi autópályához - legalábbis Orbán Viktor ígérete szerint. Ezt azonban uniós források nélkül kellene megvalósítani, aminek sehol nem látni a forrásait. Ráadásul Brüsszel elmeszelte az M4-es támogatási kérelmét kartell gyanú miatt.
Találatok: [9]  Oldalak:   1