language

Személyek:

Orbán Viktor highlight_off

Intézmények:

Quality Invest Rt. highlight_off

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, GáspárRáhelSára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [9]  Oldalak:   1

Erőterv és kaszinó – volt, botrány lett

Sokan mondják (főleg olyanok, akik ma már nincsenek a párt közelében): eddig két választása ment rá a Fidesznek a székházügyre. 1994-ben csaknem a parlamentből is kiestek a rendszerváltás utáni időszak első nagy politikai korrupciós botránya miatt, az ezredfordulón pedig az ÉS-nek a székházbevételek pártközeli cégekben történt eltüntetését feldolgozó riportja indította el a kevésbé drámai, de 2002-ben ugyancsak vereségbe torkolló népszerűségvesztést. A beállítás nyilván vitatható, az viszont bizonyos, hogy a székházügy 1993. május végi kipattanása után már csak a kivételes képzelőerővel megáldottak gondolhatták azt, hogy a Fidesz a tiszta és romlatlan nemzedéket képviseli a politikában.

Kovács Zoltán: Már késő

Búcsúzik a köztársaságtól szinte mindenki. A sajtó, a politológusok jelentős része, hogy pártszervezetekké alakítják a számvevőséget, legújabban a bíróságok, mondván, az új alaptörvény lefejezi az igazságszolgáltatást. Ez bizonyára igaz, mind, csakhogy nem tegnap kezdődött.

Elhagyták régi pártingatlanjaikat a rendszerváltók

Országgyűlési határozati javaslatban szeretné az Állami Számvevőszéket vizsgálatra kötelezni a Fidesz az MSZP-székház eladásának ügyében – értesült a Népszava.

Megérik a pénzüket – Gyurcsány és Orbán gazdagodása

Kormánytag közeli vállalkozók: Családi gazdaságok

Fiúk a bányában

Orbán Viktor miniszterelnök családja Fejér megye jelentős vállalkozói közé tartozik. Az édesapa, Orbán Győző és az öcs, ifjabb Orbán Győző jelenleg három társaság tulajdonosai, amelyek a Vértes hegység környékén négy, a zalai dombságban pedig további egy bányát működtetnek. Az Orbán család gazdasági tevékenysége része az úgynevezett megfigyelési ügynek is: tudomásunk szerint a Simicska Lajos és Kövér Szilárd nevével fémjelzett Fidesz-közeli cégek (Quality Invest Rt., Centum Kft.) a kilencvenes évek elején fontos szerepet játszottak a miniszterelnök családi vállalkozásainak felfutásában. Az egyik cégben a nyilvános dokumentumok szerint egy évig a felügyelőbizottsági tag volt az a Schlecht Csaba, aki később kulcsszerepet játszott a fideszes vállalkozások "tisztára mosásában" és eltüntetésében (Kaya Ibrahim, Josip Tot), köztartozásaikkal együtt. Utóbbi ügyet jelenleg több hatóság (rendőrség, ügyészség) is vizsgálja. Alábbi riportunkban annak jártunk utána: játszott-e szerepet az Orbán família polgárosodásában az a tény, hogy a család egyik tagja az elmúlt tíz évben a magyar politikai élet egyik meghatározó személyisége lett, és aki tavaly júniustól a Magyar Köztársaság legnagyobb hatalommal járó posztját tölti be, vagy csupán egy szokványos vállalkozói sikertörténetről van szó.
Találatok: [9]  Oldalak:   1