K-Monitor Adatbázis

Az Origo.hu Magyarország egyik leglátogatottabb internetes portálja. 1998-ban indult egy olyan portálként, ami a szerkesztett tartalom mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújt. 1999-ben megvásárolták a freemail levelező programot. A portál főszerkesztője 2000-ig Nádori Péter volt, akit ezután Weyer Balázs váltott. 2006-ban megvásárolták az iWiWet. 2010-ben az Indexnél dolgozó Vaszily Miklós lett a lapot kiadó Origo Zrt. vezérigazgatója. 2011. szeptember 29-én távozott Weyer Balázs és Nádori Péter, az új főszerkesztő a volt indexes Gazda Albert lett. 2013 novemberétől Sáling Gergő volt az Origo főszerkesztője. 2014. júniusában (egyesek szerint politikai nyomásra) Sálingnak felmondtak és Pálmai L. Ákos lett a főszerkesztő (l. Origo-ügy).

2015-ben a Magyar Telekom meghirdette eladásra az Origót, miután a német Deutsche Telekom Európában csökkentette a médiaérdekeltségégeit. Végül a Száraz István vezette, VS.hu-t birtokló New Wave Mediához került az újság. A New Wave a cseh Bawaco médiabefektőjé, amely Szemerey Tamáshoz, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérének érdekeltségéhez tartozik. Pálmai L. Ákost György Bence követte főszerkesztőként, a portál pedig erősen kormánypárti hangvételűvé vált. 2017 elején több munkatárs is távozott az Origótól, voltak akiket kirúgtak, voltak akik szolidaritásból mondtak fel. 2017 áprilisában az Origo Media nevet változtatott New Wave Media Group Zrt.-re. 2017. június 28-án az Origo Matolcsy Ádámhoz, Matolcsy György fiához került, miután a New Wave Media Group Zrt.-t megvette a Magyar Stratégia Zrt. 2017 októberében Matolcsy Ádám bekerült a New Wave Media Group Zrt. vezetői közé is. 2017. december 31-i hatállyal az Origót működtető New Wave Media Group Zrt. a VS.hu-t ködtető New Wave Production Kft.-vel együtt beolvadt eddigi anyavállalatába, a 2014-es alapítású New Wave Media Kommunikációs és Szolgáltató Kft.-be. 2017-ben György Bence távozott mint főszerkesztő, utódja Gábor László. 2018. decemberében az Origo (NWM Kft.) is beolvadt a kormánypárti médiakonglomerátumba, a cég tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány lett.

A Szeviép nevű, útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó cég gazdasági mutatói 2008-tól romlani kezdtek, 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került, és az esedékes tartozásait nem tudta határidőben maradéktalanul teljesíteni. A cég április 18-án fizetésképtelenné vált, júniusban csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárás során elrendelte a felszámolását. A társaság vesztesége a fizetésképtelenség bejelentését követően is tovább növekedett, 2010. augusztus 13-ra elérte a 2 milliárd forintot, írja a Napi.hu.

A Szeviép-ügy tárgyalása 2015 októberében kezdődött, a cég három egykori vezetőjét (Pistrui Lászlóról, Baranyi Sándorról és Oltványi Józsefről van szó) különösen jelentős mértékű, tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettel vádolták meg. A vádirat szerint a három férfi a milliárdos forgalmat lebonyolító gazdasági társaság igazgatóságnak tagja volt, majd egyikőjük vezérigazgató, a másik vádlott pedig önálló cégjegyzésre jogosult cégvezető lett. A vádirat szerint a jelentős vagyonvesztését az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben vagy részben a zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek – köztük az egyik vádlottnak –, sportszervezeteknek.

A több esetben likviditási problémákkal küzdő társaságok annak ellenére kaptak hitelt, hogy már a kölcsönadáskor jelentős összegű tartozást halmoztak fel a céggel szemben, és így a visszafizetésre sem volt reális esélyük. A kölcsönök egy részét már a fizetésképtelenné válást követően nyújtották, folyamatosan csökkentve így a társaság vagyonát, összességében mintegy másfél milliárd forinttal. A vagyonveszteségből a felszámolás során mintegy 430 millió forint térült meg. A felszámolási eljárás során hozzávetőlegesen 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba. A vádlottak a nyomozás során tett vallomásaikban a cég gazdálkodási helyzetének megromlását azzal indokolták, hogy megrendelőik sorozatban nem fizették ki az elvégzett munkákat. Az érdekeltségeiknek nyújtott kölcsönök pedig a beruházásokhoz szükséges tőkét biztosították. Az ügyészség indítványában börtönbüntetés kiszabását kérte a vádlottakra.

A Fidesz az alvállalkozók tiltakozását kiváltó ügyben az MSZP-t és akkori miniszterelnökjelöltjét, Botka László szegedi polgármestert vádolta meg azzal, hogy közreműködésükkel a Szeviép 11 milliárd forint kárt okozott a helybélieknek és a ki nem fizetett alvállalkozóknak. Az MSZP válaszában azt írta, a Szeviép egy fideszes botránytörténet, mivel a megszűnt cég tulajdonosának üzleti partnere a Fidesz korábbi gazdasági alpolgármestere, Tímár László volt. Bár a kormányközeli sajtó és Szabó Bálint, az alvállalkozók képviselője is hosszan napirenden tartotta Botka érintettségét az ügyben, a NAV vizsgálatát követően elutasította Szabó feljelentését. 2018-ban a kormány beszállt a kártalanításba: a kiadott kormányrendelet szerint 3 milliárd forint értékben nyújtott segítséget a Szeviép-károsultaknak.

2019 decemberében a Szegedi Törvényszék másodfokon bizonyíték hiányában felmentette a Szeviép-ügy vádlottjait. A jobboldali sajtó a bírák elfogultságával magyarázta az ítéletet. Kovalcsik Éva tanácsvezető bíró azonban az ítélet indoklása során kifejtette, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kétséget kizárólag nem lehetett megállapítani, hogy a vádlottak elkövették volna a terhükre rótt bűncselekményt, és azt sem, hogy tevékenységük okozta a Szeviép Zrt. fizetésképtelenségét, illetve ésszerűtlen gazdasági döntést hoztak volna. Az ügyészség fellebbezését követően a Kúria a harmadfokú eljárás lefolytatására a Pécsi Ítélőtáblát jelölte ki, amely a másodfokú felmentő ítéletet hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította. Az ügy ezután másodfokon a Debreceni Törvényszék elé került, ahol 2023 februárjában született meg az ítélet. A bíróság Baranyi Sándort a 15 vádpontból egy esetben találta bűnösnek – fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben elkövetett csődbűncselekmény alapesetében – ezért 2,5 milliós pénzbüntetésre ítélte. Az ügy harmadrendű vádlottját, Pistrui Lászlót bűncselekmény és bizonyítottság hiányában a bíróság felmentette. (Az elsőrendű vádlott, Oltványi József a másodfokú határozat kihirdetése után elhunyt.)