Nagyon fontos kérdésekben nem teljesíti a magyar kormány az Európai Bizottság elvárásait az igazságügyi reformról szóló törvénytervezetben a Magyar Helsinki Bizottság jogi munkatársa szerint, aki maga is részt vett a tervezetről tartott társadalmi egyeztetésen az Igazságügyi Minisztériumban. Farkas Erika a Szabad Európának azt mondta: egy pillanatra normális jogállamban érezhették magukat a találkozón, ugyanakkor a kormány nagyon nehezen mozdul a sarkalatos kérdésekben.
Miután a Kúria elnökének kinevezési gyakorlata már Brüsszelnek is szemet szúrt, Varga Zs. András a testület bíráival utólag legitimáltatná kétes szabályosságú döntéseit. Az Országos Bírói Tanácsnál is bepróbálkozott, hogy a testület vizsgálja felül a vezetői kinevezések szabályosságát megkérdőjelező határozatát, de lepattant róluk. Az OBT ugyanis kedden kimondta, nem tartozik hatáskörükbe egy hűségesküvel felérő állásfoglalás kiadása.
A magyar igazságszolgáltatás rendszerszinten a törvényhozás alárendeltségében működik az Országos Bírói Tanács szerint.
Az Országos Bírói Tanács szerint az Országgyűlés keddi döntésének következménye az, hogy nemzetközi színtéren is egyértelművé válik: az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatalmával szemben jelenleg nincs semmilyen működő fék vagy alkotmányos kontroll Magyarországon. Ezt pedig éppen a kormánypártok adták írásba.
Az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybírósághoz fordult az Országos Bírói Tanács (OBT) működését érintő alkotmányjogi probléma megoldásáért, írja az MTI az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalára hivatkozva.
A közlemény szerint Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke jelezte, hogy a jogbiztonságot veszélyeztető értelmezési bizonytalanság alakult ki az OBT működésével összefüggésben. 2018-ban ugyanis az OBT egyes tagjai és póttagjai lemondtak, a szükséges póttagokat nem választották meg, és jelenleg a közigazgatási és munkaügyi bírósági szint nincs képviselve a testületben.
Egyes álláspontok szerint (Handó) emiatt az OBT huzamosabb ideje nem legitim módon működik
más értelmezés szerint viszont (OBT) nem követelmény a működéséhez, illetve a határozatképességéhez, hogy e testületben valamennyi bírósági szint képviselete biztosított legyen.
Nem írta alá az Országos Bírói Tanács idei költségvetéséről szóló megállapodást Handó Tünde, helyette azt mondja az őt elvileg ellenőrző bírói önigazgatási szerv a tagjainak: kérjenek pénzt a bíróságtól, ahol dolgoznak! Az indok, hogy az OBT működése Handó véleménye szerint jogellenes, de ezt eddig semmilyen bíróság nem mondta ki.