language

Lapok:

Akták:

Paks II highlight_off

ATV

1989 óta folyamatosan működő kereskedelmi televíziócsatorna. Eredetileg Argo TV néven indult, agrárcsatorna volt. 2003-ban tulajdonosváltás következett be, a televízió részvényeinek felét felvásárolta egy, a Hit Gyülekezetéhez közelálló befektetői konzorcium. 2005-ben a csatorna neve Atv-re rövidült. 2010-ben indult el a nagy felbontású adása, azóta jóval elérhetőbb lett a csatorna. Vezérigazgatója Németh S. Szilárd a Hit Gyülekezetének alapítójának fia.

2020 májusában az Átlátszó azt írta: "kijelenthető, hogy a liechtensteini offshore cég kiiktatásával a cégstruktúrából Németh Sándor magánszemély közvetlenül és érdekeltségein keresztül az ATV Zrt. többségi tulajdonosává vált."

Paks II

Paks II

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A 12,5 milliárdos szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, az országgyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiaklub a szerződés háttéranyagainak megismerésére vonatkozó közérdekű adatigénylését azzal utasította el, hogy a kért adatok az orosz-magyar megállapodás előkészítését szolgálták, ezért titkosak. 2015 márciusában az Országgyűlés meg is szavazta azt a törvényjavaslatot, ami 30 évre titkosítaná a paksi bővítés szerződéseit. Az Alkotmánybíróság 2021-ben, hat évvel a törvény megszavazása után mondta ki, hogy a titkosítás nem alaptörvény-ellenes. Korábban azonban a titokfelügyeleti eljárás megállapította, hogy a mindenre kiterjedő titkosítás nem indokolt, valószínűsíthetően ezért ígérte 2017 tavaszán a kormány a titkosítás enyhítését –  ugyanaz év őszén végül a Közérdekvédelmi Központ hozta nyilvánosságra a beruházás előkészítése során kötött szerződéseket.  

Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivetelezés jogát az orosz állam atomenergatikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak. 2017. elején az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.

Bár a létesítési engedélyt csak 2022 nyarán kapta meg a beruházás, a kormányközeli körök már bőven profitálhattak belőle. Mészáros Lőrinc családi érdekeltségei – a Mészáros és Mészáros Kft, illetve a Fejér B.Á.L. Zrt – mellett a West Hungária Bau, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt, a 4iG és a New Land Media is sikeresen szerepelt a Paks II. Zrt. tenderein.

A beruházás várható befejezése folyamatos csúszásban van – a kormány 2014-ben 2023-as átadást ígért, azóta már egyre valószínűbb, hogy 2030 előtt nem készülnek el az új atomblokkok. A Népszava számításai szerint a szerződés szerinti 4500 milliárd forinthoz 2032-től további 1787 milliárd adódna Paks I. leszerelési költségei miatt. 


A PAKS-II Zrt. szerződései, amit a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra (2017.09.13)

A Roszatom paksi szerződései (Direkt36)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [38]  Oldalak:   1 2 3 4   >  >>

Süli reagált az ATV-nek a leváltásáról szóló hírekre

A kormány eredeti tervei szerint 2026-ban helyezték volna üzembe az első új blokkot, így a régi és az új erőmű egy ideig párhuzamosan működhetett volna, az így termelt áram egy részét pedig exportálta volna az állam. A legfrissebb hírek azonban már 2032-es átadásról szólnak. A kormánytól szerettük volna megtudni, hogy valóban csúszásban van-e a paksi bővítés, de erre a kérdésünkre nem kaptunk választ.

PM: soha nem térül meg Paks 2

Jávor Benedek állítása szerint az új paksi erőmű pénzügyileg kockázatos, a villamosenergia-rendszert alapjaiban destabilizáló beruházás lesz, ami soha nem fog megtérülni és súlyos környezeti problémákat okoz majd. A PM EP-képviselője hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. belső elemzésére és a Magyar Tudományos Akadémia birtokába jutott feljegyzéseire hivatkozott.

Kijátszhatta Brüsszelt a kormány a paksi fűtőlemek ügyében

A Párbeszéd Magyarországért szerint a 2003-as paksi üzemzavar során megsérült fűtőelemek szállítása és végleges elhelyezése sérti a 2011-es nukleáris hulladékokról szóló irányelvet. Az atomerőmű szerint jogszerűen történt a sérült fűtőelemek szállítása és elhelyezése.

Paksi bővítés: Lázár szerint két héten belül megadhatja a hozzájárulást az EU

Minden akadály elhárult az elől, hogy az Európai Bizottság, remélhetőleg két héten belül, hozzájárulását adja a magyar-orosz fűtőanyag-szállítási szerződés megkötéséhez a paksi atomerőmű-bővítéssel összefüggésben - erősítette meg Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Aszódi: nincs arra kötelezettség, hogy ne a Roszatomtól jöjjön a fűtőanyag

A paksi atomerőmű két új blokkjának üzemanyag-szállítási szerződését a finn modell alapján véglegesítik, a megállapodás hamarosan megszülethet az erőmű kapacitásának fenntartásáért felelős kormánybiztos szerint.

Paksi bővítés: Brüsszel csak a tárgyalások tényét erősítette meg

Az MTI érdeklődésére pusztán a magyar hatóságok és az Euratom Ellátási Ügynökség (ESA) között folyó tárgyalások tényét erősítette meg szerdán az Európai Bizottság illetékes szóvivője a paksi bővítéshez szükséges fűtőanyag-szállítási megállapodással összefüggésben.
Találatok: [38]  Oldalak:   1 2 3 4   >  >>