language

Lapok:

Akták:

Paks II highlight_off

Index

1999-ben alapították az index.hu mögött álló index.hu Rt.-t, mely később Zrt.-vé alakult. Első tulajdonosa és finanszírozója Kőrös Ákos cége, az Interventra Kft. volt,ő Szőllösi Gáborral 75 %-ot tulajdonolt a részvénytársaságból. A tulajdonosi körhöz tartozott még az egykori INteRNeTTo-s csapat néhány tagja is, mint Nyírő András, Gerényi Gábor és Uj Péter is. A befektetőknek 25 %-os tulajdonrészük volt az Rt.-ben. Az év decemberében Nyírő távozott. 2000 tavaszára több nagy befektető is tulajdonrészt szerzett a cégben, ezek együttesen 25,1 %-os tulajdonlást tudtak magukénak. Nem sokkal ezután az Intel Capital is tulajdonosi hányadot szerzett. 2001-ben Csepi Lajos lett a kiadó vezérigazgatója, aki az Állami Vagyonkezelő Rt. korábbi vezetője volt. 2002 elejére csődhelyzet alakult ki, a megmentő a Kóka János és Bajnai Gordon tulajdonában lévő Wallis Rt. leányvállalata volt. A Webigen néven beszálló cég a részvények egyharmadát vásárolta meg. 2005-ben ezt a vállakozást Nobilis Kristóf vette meg, ennek hatására az akkor már Index.hu Zrt. néven futó cég a CEMP (Közép-európai Média Rt) tulajdonába került. Vélekedesek szerint Nobilis Spéder Zoltán egyik strómanja volt csupán: hamarosan be is igazolódott a gyanú, ugyanis Spéder Zoltán 2006-ban bevásárolta magát az Indexbe, megvéve a Wallis Rt részesedését. Innentől határozottan ő vált a háttérben a valódi tulajdonossá. Ez volt index.hu első nyereséges éve.


2009 óta a hírdetéseket a CEMP értékesíti. 2014-ben a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Pro-Ráta Zrt opciós jogot szerzett az Index-beli tulajdonszerzésre, mely jogot 3 évvel később, már az Orbán-Simicska konfliktus idején érvényesített az üzletember. A Pro-Ráta ekkor tulajdonjogáról lemondva a Magyar Fejlődésért Alapítványnak adta át a kiadóvállatot. Ezt az alapítványt az NP Nanga Parbat Zrt. hozta létre pár hónappal korábban. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Bodolai László, az index.hu jogásza lett. 2018-ban Simicska Lajos eladta érdekeltségeit Nyerges Zsolt üzletembernek. A CEMP-et időközben Spéder Zoltán két magánszemélynek adta el: Ziegler Gábornak, a CEMP Sales House ügyvezetőjének, illetve Oltyán Józsefnek, aki a Regon Média tulajdonosa és vidéki online médiahálózatot működtetett, valamint KNDP-s politikus volt. Ők ketten vették meg az NP Nanga Parbat Zrt.-t is, ezzel befolyást szereztek az Index hirdetései felett. A portál ezt követően támogatói kampányokba kezdett.

2020. július 22-én az Index.hu Zrt. igazgatóságának elnöke kezdeményezte Dull Szabolcs főszerkesztő elbocsátását. A szerkesztőség tagjai ezzel nem értettek egyet, és július 24-én nagy részük, több mint 80 munkatárs felmondott. 2020. november 23-án Szombathy Pál vezérigazgató-főszerkesztő távozott, a cég vezetését Starcz Ákos vette át. Bodolai László marad a csoport médiajogásza. Ezzel egyidőben az z Indamedia Network Zrt. bejelentette: visszavásárolják a Magyar Fejlődésért Alapítványtól (MFA) az Index.hu Zrt. részvényeit, így a jövőben az újság az Indamedia-csoport tagjaként folytatja működését. Az Indamedia tulajdonosai Ziegler Gábor és Vaszily Miklós.

 

 

Paks II

Paks II

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A 12,5 milliárdos szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, az országgyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiaklub a szerződés háttéranyagainak megismerésére vonatkozó közérdekű adatigénylését azzal utasította el, hogy a kért adatok az orosz-magyar megállapodás előkészítését szolgálták, ezért titkosak. 2015 márciusában az Országgyűlés meg is szavazta azt a törvényjavaslatot, ami 30 évre titkosítaná a paksi bővítés szerződéseit. Az Alkotmánybíróság 2021-ben, hat évvel a törvény megszavazása után mondta ki, hogy a titkosítás nem alaptörvény-ellenes. Korábban azonban a titokfelügyeleti eljárás megállapította, hogy a mindenre kiterjedő titkosítás nem indokolt, valószínűsíthetően ezért ígérte 2017 tavaszán a kormány a titkosítás enyhítését –  ugyanaz év őszén végül a Közérdekvédelmi Központ hozta nyilvánosságra a beruházás előkészítése során kötött szerződéseket.  

Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivetelezés jogát az orosz állam atomenergatikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak. 2017. elején az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.

Bár a létesítési engedélyt csak 2022 nyarán kapta meg a beruházás, a kormányközeli körök már bőven profitálhattak belőle. Mészáros Lőrinc családi érdekeltségei – a Mészáros és Mészáros Kft, illetve a Fejér B.Á.L. Zrt – mellett a West Hungária Bau, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt, a 4iG és a New Land Media is sikeresen szerepelt a Paks II. Zrt. tenderein.

A beruházás várható befejezése folyamatos csúszásban van – a kormány 2014-ben 2023-as átadást ígért, azóta már egyre valószínűbb, hogy 2030 előtt nem készülnek el az új atomblokkok. A Népszava számításai szerint a szerződés szerinti 4500 milliárd forinthoz 2032-től további 1787 milliárd adódna Paks I. leszerelési költségei miatt. 


A PAKS-II Zrt. szerződései, amit a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra (2017.09.13)

A Roszatom paksi szerződései (Direkt36)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [28]  Oldalak:   1 2 3   >  >>

Az MVM fontolgatja a paksi atomerőmű üzemidejének hosszabbítását

A geopolitikai helyzet megváltozásával indokolja Kóbor György, az MVM Zrt. elnök-vezérigazgatója, hogy elgondolkoztak a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbításán. A Mátrai Erőmű visszavásárlásával, mely egyelőre több tízmilliárdos mínuszt hozott, szerinte a jövőt vettük meg, a tőzsdére lépés pedig azért szükséges első hazai közvállalatként, mert az MVM gyakorlatilag kinőtte a hazai piacot. Nagyinterjú.

Ausztria bíróságon támadta meg Paks II. állami támogatását

A határidő lejárta előtt megtámadta Ausztria az Európai Bíróságon a Paks II. atomerőmű bővítési projekt állami támogatására adott európai bizottsági jóváhagyást – jelentette be Elisabeth Köstinger osztrák környezetvédelmi miniszter csütörtökön közleményben, írja az MTI.

Magyarország egy dzsúdóaréna, ahol Putyin és lobbistái kedvükre meccselnek

Hiába állította a Kreml, hogy Vlagyimir Putyin tavaly augusztusban Orbán Viktor meghívására érkezett az évben másodszor Magyarországra, ez nem igaz. A kormányban akkor sem tudták biztosan, jön-e az elnök a dzsúdó-vb-re, miután a sajtó azt már megírta. Eközben egy Roszatomhoz kötődő üzletember, Szitár-Csanádi Attila mindent megtett azért, hogy Putyint elvigye Debrecenbe is, ahol az egyetemen új orosz hídfőállás épül. Benéztünk a Budapest és Moszkva közötti látszólagos barátság függönye mögé, ahol az orosz atomipar lobbistái még az orosz elnök látogatását is megpróbálják eltéríteni.

Minek kellett az orosz hitel, ha rögtön visszaadjuk?

A kormány már régóta pedzegeti azt, amit kedden be is jelentett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter: úgy hívjuk le a Paks 2 beruházásra kapott orosz hitelt, hogy azt rögtön visszafizetjük, és kiváltjuk egy sokkal jobb feltételekkel felvehető hitelre. A PAKSI BŐVÍTÉSRŐL ALÁÍRT ÁLLAMKÖZI SZERZŐDÉSBEN RÖGZÍTETT HITEL UGYANIS MÁR EGY IDEJE ROSSZABB, MINT BÁRMI MÁS, AMIVEL FINANSZÍROZNI LEHET EGY EKKORA BERUHÁZÁST, a magyar kormány pedig egy ideje tudja, hogy amint lehet, meg kell tőle szabadulni. De akkor miért vettük fel egyáltalán? És akkor jó lesz nekünk az, hogy Oroszország helyett másfelé fogunk 10 milliárd euró értékben eladósodni?

A miniszter elmagyarázta, miért bérelnek százmilliókért kocsit Paks II. vezetőinek

Süli János válaszában közölte, hogy a Paks II. Zrt. most összesen 47 dolgozónak biztosít céges járművet, az autók „a társaság telephelyei és partnerei, hatóságok székhelyei közötti napi munkavégzéshez kapcsolódó utazást hivatottak szolgálni”. Összesen 58 járművet bérelnek jelenleg, ebben benne vannak a nem vezetők munkájához szükséges „kulcsos autók”, egy vállalati mikrobusz és pick-up.

Mészáros Lőrinc kezében az ország áramellátásának ötöde

Az év végén Mészáros Lőrinc alaposan bevásárolt a Mátrában. Egy cseh energetikai óriással megszerezte Magyarország második legfontosabb erőművét. Majd hamarosan megvett mellé a szomszédban egy rendkívül értékes biomasszacéget is. Az üzlet hátteréről gyűjtöttünk információkat.

Félretolta jogot, és politikai alkut kötött az Európai Bizottság Paks II. ügyében?

Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője adatkérésére válaszként megkapta az Európai Bizottságtól a Paks II. ügyében Magyarország ellen folyt, egy évvel ezelőtt lezárt kötelezettségszegési eljárás dokumentumait. Jávor a 200 oldalnyi szöveget áttanulmányozva arra jutott, hogy tisztán jogilag nem állt volna meg az eljárás lezárása, politikai döntést hozott az Európai Bizottság az ügyben, az alku ára az európai cégek részesedése volt a tortából. A dokumentumok alapján a Politico is megírta a történetet ugyanezzel a konklúzióval.

Ha lesz Paks3, azt is az oroszok fogják építeni

Patyi András az ülésen visszautasította, hogy fideszes vezetésű lenne a bizottság, és megjegyezte: nem egyeztethető össze a népszavazás rendeltetésével az, hogy a kezdeményező a kérdések sorozatos benyújtását az NVB működésének akadályozására, az elnöki tisztség betöltője elleni fellépésre kívánja felhasználni. Ez a magatartás önmagában a hitelesítés akadályát képezi - jegyezte meg Patyi.
Találatok: [28]  Oldalak:   1 2 3   >  >>