language

Kulcsszavak:

Akták:

Paks II highlight_off

Paks II

Paks II

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A 12,5 milliárdos szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, az országgyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiaklub a szerződés háttéranyagainak megismerésére vonatkozó közérdekű adatigénylését azzal utasította el, hogy a kért adatok az orosz-magyar megállapodás előkészítését szolgálták, ezért titkosak. 2015 márciusában az Országgyűlés meg is szavazta azt a törvényjavaslatot, ami 30 évre titkosítaná a paksi bővítés szerződéseit. Az Alkotmánybíróság 2021-ben, hat évvel a törvény megszavazása után mondta ki, hogy a titkosítás nem alaptörvény-ellenes. Korábban azonban a titokfelügyeleti eljárás megállapította, hogy a mindenre kiterjedő titkosítás nem indokolt, valószínűsíthetően ezért ígérte 2017 tavaszán a kormány a titkosítás enyhítését –  ugyanaz év őszén végül a Közérdekvédelmi Központ hozta nyilvánosságra a beruházás előkészítése során kötött szerződéseket.  

Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivetelezés jogát az orosz állam atomenergatikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak. 2017. elején az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.

Bár a létesítési engedélyt csak 2022 nyarán kapta meg a beruházás, a kormányközeli körök már bőven profitálhattak belőle. Mészáros Lőrinc családi érdekeltségei – a Mészáros és Mészáros Kft, illetve a Fejér B.Á.L. Zrt – mellett a West Hungária Bau, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt, a 4iG és a New Land Media is sikeresen szerepelt a Paks II. Zrt. tenderein.

A beruházás várható befejezése folyamatos csúszásban van – a kormány 2014-ben 2023-as átadást ígért, azóta már egyre valószínűbb, hogy 2030 előtt nem készülnek el az új atomblokkok. A Népszava számításai szerint a szerződés szerinti 4500 milliárd forinthoz 2032-től további 1787 milliárd adódna Paks I. leszerelési költségei miatt. 


A PAKS-II Zrt. szerződései, amit a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra (2017.09.13)

A Roszatom paksi szerződései (Direkt36)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [20]  Oldalak:   1 2   >  >>

Mr. Oroszország cégének le sem kellett írnia, pontosan mit teljesített a 8,2 milliárdos állami megbízásért

Tordai Bence hozzáfért az eddig nem nyilvános szerződéshez, és arra jutott: direkt fogalmazott a szerződés homályosan, mert „rosszul néznének ki a milliós-tízmilliós nagyságrendű óradíjak”.

Elárulta a kormány, miért kínált havi egymilliárdot "Mr. Oroszországnak

Palkovics László tárcája szerződött a kiváló német és orosz kapcsolatokkal bíró, Mr. Oroszországként is ismert Klaus Mangold üzletember cégével. Ám a szerződésben szereplő teljes összegre már nem számíthat.

Nem tudni, mire fizetett az állam 8,2 milliárd forintot pár hónap alatt „Mr. Oroszországnak”

Egyelőre nem tudni mire, de 8,2 milliárd forintos keretszerződést kötött tavaly az Innovációs és Technológiai Minisztérium a jó orosz kapcsolatai miatt Mr. Oroszországként ismert Klaus Mangold üzletember tanácsadó cégével. A továbbra is Palkovics László vezette, de már Technológiai és Ipari Minisztériumnak nevezett tárca még nem válaszolt a hvg.hu-nak arra, milyen tanácsok érnek havi egymilliárd forintot.

Több mint hárommilliárd forintot igényelt Süli János a Rothschildnak tanácsadásra

Az Átlátszó birtokába került irat szerint Süli János, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter 2018-ban egy 8,425 millió euró értékű szerződést készített elő a Rothschild nemzetközi tanácsadó-vállalattal „az energiapolitikára és speciális infrastruktúra projektekre vonatkozó stratégiai tanácsadás” tárgyában. A feladat pontos tartalma az iratból nem derül ki, és sem a Miniszterelnökségtől, sem a Rothschild vállalat sajtóirodájától nem kaptunk erre vonatkozó információt. Az ugyanakkor egyértelműnek látszik, hogy valamiért kifejezetten a Rothschildot akarta megbízni a kormány: bár a javasolt szerződés értéke bőven a törvényben foglalt nettó 15 millió forintos értékhatár felett volt, ezt a beszerzést mentesítették a közbeszerzési törvény hatálya alól, így nem kellett közbeszerzési eljárást kiírni a tanácsadásra legalkalmasabb vállalat kiválasztására. A Rothschild-csoport neve korábban már felmerült Paks II.-vel kapcsolatban, sajtóinformációk szerint a paksi tárgyalások a Rothschild-csoport közreműködésével zajlottak Brüsszel irányában is.

„Mr. Oroszország” a paksi bővítés után most Orbán német kapcsolatait egyengeti pár százmillióért

A kormány mindig is kiemelten figyelt a jellemzően német tulajdonú, magyarországi autógyárakra, ezek termelik ugyanis a magyar GDP 5 százalékát. A kormány számára a német autóipar és a német gazdasági kapcsolatok annyira fontosak, hogy ezek egyengetésére egy külön tanácsadót is alkalmaznak. Ő Klaus Mangold német üzletember, aki korábban a paksi bővítés uniós elfogadtatásában is segítette a magyar kormányt.

Magyarország egy dzsúdóaréna, ahol Putyin és lobbistái kedvükre meccselnek

Hiába állította a Kreml, hogy Vlagyimir Putyin tavaly augusztusban Orbán Viktor meghívására érkezett az évben másodszor Magyarországra, ez nem igaz. A kormányban akkor sem tudták biztosan, jön-e az elnök a dzsúdó-vb-re, miután a sajtó azt már megírta. Eközben egy Roszatomhoz kötődő üzletember, Szitár-Csanádi Attila mindent megtett azért, hogy Putyint elvigye Debrecenbe is, ahol az egyetemen új orosz hídfőállás épül. Benéztünk a Budapest és Moszkva közötti látszólagos barátság függönye mögé, ahol az orosz atomipar lobbistái még az orosz elnök látogatását is megpróbálják eltéríteni.

Egy paksi titokkal kevesebb: egyre nyilvánvalóbb, miről tárgyalt Oettinger Orbánnal

A kormány továbbra is próbálja titkolni, miért jött Günther Oettinger uniós biztos 2016 májusában Budapestre, de a Jávor Benedek EP-képviselő által megszerzett dokumentumok szerint biztosan nem azért, amit az Orbán-kabinet állít.

Összefeküdt Brüsszellel a kormány Paksért

A magyar kormány egy jogilag támadható, példátlan eljárásban vette rá az Európai Bizottságot, hogy az EU elfogadja a paksi bővítési üzlet tender nélküli odaítélését az orosz Roszatomnak – értesült a Népszava.

A rejtélyes német, aki Orbán orosz manővereit egyengeti

Klaus Mangold a nyugati-európai üzleti elit tagja, de kiváló kapcsolatai vannak Oroszországban is. Évek óta dolgozik a magyar kormánynak, és a paksi bővítés titokzatos történetének több kulcsfontosságú pontján is feltűnt – derítette ki a Direkt36 nyomozása.
Találatok: [20]  Oldalak:   1 2   >  >>