language

Személyek:

Orbán Győző highlight_off

Akták:

Paks II highlight_off

Orbán Győző

Orbán Győző Bálint (1940. november 10. –) mezőgazdasági üzemmérnök, milliárdos vállalkozó, Orbán Viktor miniszterelnök és Orbán Győző közgazdász édesapja. 

1958-ban egy állategészségügyi technikumban érettségizett. 1962-ben szerzett oklevelet a debreceni agrártudományi egyetem mezőtúri mezőgazdasági gépész üzemmérnöki karán. 1962 és 1970 között a csákvári gépjavító-állomás alkalmazottja, ahol gyakornok, technológus, később művezető, főgépész volt. 1966-ban belépett a Magyar Szocialista Munkáspártba, ahol előbb KISZ-patronáns, később propagandista funkciót töltött be.1970-től az alcsúti termelőszövetkezet lakatos-melléküzemágának vezetőjeként tevékenykedett. 1976-ban a gánti kőbányához került, ahol az intézmény műszaki ellenőre, később üzemvezetője lett. 1982 februárjától Líbiában mint kutatómérnök dolgozott, ahova államközi szerződéssel jutott ki.

Vállalkozó, aki főként kőbányák üzemeltetésével, hasznosításával, a kibányászott anyag szállításával és értékesítésével foglalkozik. Többségi tulajdonosa és ügyvezető igazgatója a közel hatmilliárdos évi árbevételű  Dolomit Kft. bányászati cégnek, amelynek másik vezetője fia, ifj. Orbán Győző. Orbán családtagjaival együtt tulajdonosa még a Gánt Kő és Tőzeg Kft.-nek, a Nehéz Kő Kft.-nek, a CzG Ingatlanforgalmazó Kft-nek és a DG Kőbánya Projekt Kft.-nek.

Paks II

Paks II

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A 12,5 milliárdos szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, az országgyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiaklub a szerződés háttéranyagainak megismerésére vonatkozó közérdekű adatigénylését azzal utasította el, hogy a kért adatok az orosz-magyar megállapodás előkészítését szolgálták, ezért titkosak. 2015 márciusában az Országgyűlés meg is szavazta azt a törvényjavaslatot, ami 30 évre titkosítaná a paksi bővítés szerződéseit. Az Alkotmánybíróság 2021-ben, hat évvel a törvény megszavazása után mondta ki, hogy a titkosítás nem alaptörvény-ellenes. Korábban azonban a titokfelügyeleti eljárás megállapította, hogy a mindenre kiterjedő titkosítás nem indokolt, valószínűsíthetően ezért ígérte 2017 tavaszán a kormány a titkosítás enyhítését –  ugyanaz év őszén végül a Közérdekvédelmi Központ hozta nyilvánosságra a beruházás előkészítése során kötött szerződéseket.  

Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivetelezés jogát az orosz állam atomenergatikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak. 2017. elején az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.

Bár a létesítési engedélyt csak 2022 nyarán kapta meg a beruházás, a kormányközeli körök már bőven profitálhattak belőle. Mészáros Lőrinc családi érdekeltségei – a Mészáros és Mészáros Kft, illetve a Fejér B.Á.L. Zrt – mellett a West Hungária Bau, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt, a 4iG és a New Land Media is sikeresen szerepelt a Paks II. Zrt. tenderein.

A beruházás várható befejezése folyamatos csúszásban van – a kormány 2014-ben 2023-as átadást ígért, azóta már egyre valószínűbb, hogy 2030 előtt nem készülnek el az új atomblokkok. A Népszava számításai szerint a szerződés szerinti 4500 milliárd forinthoz 2032-től további 1787 milliárd adódna Paks I. leszerelési költségei miatt. 


A PAKS-II Zrt. szerződései, amit a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra (2017.09.13)

A Roszatom paksi szerződései (Direkt36)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1

Ma Kósa Lajost találta meg az RTL Klub

Az RTL Híradója ma is ütötte a kormányt, a fő téma a reklámadó mellett Lázár János utazása és a Paksi bővítésre felvett orosz hitel drágulása volt.
Találatok: [1]  Oldalak:   1