language

Lapok:

Akták:

Paks II highlight_off

Origo

Az Origo.hu Magyarország egyik leglátogatottabb internetes portálja. 1998-ban indult egy olyan portálként, ami a szerkesztett tartalom mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújt. 1999-ben megvásárolták a freemail levelező programot. A portál főszerkesztője 2000-ig Nádori Péter volt, akit ezután Weyer Balázs váltott. 2006-ban megvásárolták az iWiWet. 2010-ben az Indexnél dolgozó Vaszily Miklós lett a lapot kiadó Origo Zrt. vezérigazgatója. 2011. szeptember 29-én távozott Weyer Balázs és Nádori Péter, az új főszerkesztő a volt indexes Gazda Albert lett. 2013 novemberétől Sáling Gergő volt az Origo főszerkesztője. 2014. júniusában (egyesek szerint politikai nyomásra) Sálingnak felmondtak és Pálmai L. Ákos lett a főszerkesztő (l. Origo-ügy).


2015-ben a Magyar Telekom meghirdette eladásra az Origót, miután a német Deutsche Telekom Európában csökkentette a médiaérdekeltségégeit. Végül a Száraz István vezette, VS.hu-t birtokló New Wave Mediához került az újság. A New Wave a cseh Bawaco médiabefektőjé, amely Szemerey Tamáshoz, Matolcsy György jegybankelnök unokatestvérének érdekeltségéhez tartozik. Pálmai L. Ákost György Bence követte főszerkesztőként, a portál pedig erősen kormánypárti hangvételűvé vált. 2017 elején több munkatárs is távozott az Origótól, voltak akiket kirúgtak, voltak akik szolidaritásból mondtak fel. 2017 áprilisában az Origo Media nevet változtatott New Wave Media Group Zrt.-re. 2017. június 28-án az Origo Matolcsy Ádámhoz, Matolcsy György fiához került, miután a New Wave Media Group Zrt.-t megvette a Magyar Stratégia Zrt. 2017 októberében Matolcsy Ádám bekerült a New Wave Media Group Zrt. vezetői közé is. 2017. december 31-i hatállyal az Origót működtető New Wave Media Group Zrt. a VS.hu-t ködtető New Wave Production Kft.-vel együtt beolvadt eddigi anyavállalatába, a 2014-es alapítású New Wave Media Kommunikációs és Szolgáltató Kft.-be. 2017-ben György Bence távozott mint főszerkesztő, utódja Gábor László. 2018. decemberében az Origo (NWM Kft.) is beolvadt a kormánypárti médiakonglomerátumba, a cég tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány lett.

Paks II

Paks II

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A 12,5 milliárdos szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, az országgyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiaklub a szerződés háttéranyagainak megismerésére vonatkozó közérdekű adatigénylését azzal utasította el, hogy a kért adatok az orosz-magyar megállapodás előkészítését szolgálták, ezért titkosak. 2015 márciusában az Országgyűlés meg is szavazta azt a törvényjavaslatot, ami 30 évre titkosítaná a paksi bővítés szerződéseit. Az Alkotmánybíróság 2021-ben, hat évvel a törvény megszavazása után mondta ki, hogy a titkosítás nem alaptörvény-ellenes. Korábban azonban a titokfelügyeleti eljárás megállapította, hogy a mindenre kiterjedő titkosítás nem indokolt, valószínűsíthetően ezért ígérte 2017 tavaszán a kormány a titkosítás enyhítését –  ugyanaz év őszén végül a Közérdekvédelmi Központ hozta nyilvánosságra a beruházás előkészítése során kötött szerződéseket.  

Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivetelezés jogát az orosz állam atomenergatikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak. 2017. elején az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.

Bár a létesítési engedélyt csak 2022 nyarán kapta meg a beruházás, a kormányközeli körök már bőven profitálhattak belőle. Mészáros Lőrinc családi érdekeltségei – a Mészáros és Mészáros Kft, illetve a Fejér B.Á.L. Zrt – mellett a West Hungária Bau, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt, a 4iG és a New Land Media is sikeresen szerepelt a Paks II. Zrt. tenderein.

A beruházás várható befejezése folyamatos csúszásban van – a kormány 2014-ben 2023-as átadást ígért, azóta már egyre valószínűbb, hogy 2030 előtt nem készülnek el az új atomblokkok. A Népszava számításai szerint a szerződés szerinti 4500 milliárd forinthoz 2032-től további 1787 milliárd adódna Paks I. leszerelési költségei miatt. 


A PAKS-II Zrt. szerződései, amit a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra (2017.09.13)

A Roszatom paksi szerződései (Direkt36)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [9]  Oldalak:   1

Alkotmányellenes lehet Paks titkosítása

Indokolatlanul és differenciálatlanul korlátozza a közérdekű adatokhoz való hozzáférés alkotmányos jogát a paksi bővítés szerződéseinek 30 éves titkosítása. A titkosítás ráadásul uniós jogszabályokat is sérthet. Civil szervezetek ezért arra kérik a köztársasági elnököt, vizsgáltassa meg a titkosítást kimondó paragrafust az Alkotmánybírósággal.

Paksi titok: elrejtik a részleteket

Mai döntésükkel 2045-ig titkosították a kormánypártok a Paks II. beruházás részleteit. Az érthetően kényes adatok mellett az ellenzék szerint a 3000 milliárd forint felhasználását is titkosítják, ami a korrupció melegágya.

Nem lehet titkosítani Paksot!

Nem kapacitás-fenntartásról, hanem bővítésről van szó – helyesbített az ellenzék a paksi vitában. A kormánypártokkal szemben állítják: a magyar lakosság zöld energiát szeretne. A titkosítás a korrupció melegágya, a javaslat nemcsak az alaptörvénnyel-, de több nemzetközi és hazai törvénnyel is szembemegy. A beruházást egyébként támogató Jobbik szerint épp a titkosítás miatt fogyott el Paks társadalmi támogatottsága. Ezt mondták a frakciók vezérszónokai.

A paksi beruházás leállítását követelik

A magyarok hatvan százaléka elutasítja a Paks II. beruházás orosz hitelből való megépítését, és kétharmaduk a megújuló energiaforrásokat hozná kedvezőbb helyzetbe – olvasható a Medián kutatásában, ami a Greenpeace megbízásából készült. A szervezet ezért azt követeli, hogy a magyar kormány képviselje a választópolgárok többségének a véleményét, álljon el a paksi bővítéstől, és a megújulók megadóztatása helyett azok elterjedését segítse.

12,5 milliárdba euróba fáj majd Paks 2

Aláírták a Pakson létesítendő két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű atomerőművi blokkra vonatkozó három megvalósítási megállapodást. A szerződések az új blokkok tervezési, beszerzési és kivitelezési paramétereit, az üzemeltetési és karbantartási támogatással kapcsolatos feltételeket, valamint az üzemanyag-ellátás és a kiégett fűtőelemek kezelésének és tárolásának részleteit rögzítik.A teljes beruházás 12,5 milliárdba biztosan belefér a kormánybiztos szerint, aminek 40 százalékáért magyar cégek pályázhatnak.

Közbeszerzés nélkül, titokban bővíthetik Paksot

Nem lesz közbeszerzés, és a szerződéseket is hosszú időre titkosítja majd a kormány a paksi atomerőmű bővítése kapcsán. A ma benyújtott törvényjavaslat nem igazán tartalmaz újdonságot, csak megerősíti az eddigi rendelkezéseket.

Energiaklub: vizsgálat nélkül döntöttek Paks 2-ről

Az új paksi atomerőműről szóló döntéshez nem végezték el a megalapozó vizsgálatokat. Ez annak a pernek a tárgyalásán derült ki, amelyet az Energiaklub - a Társaság a Szabadságjogokért jogi képviseletével - indított a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal szemben a paksi döntést megalapozó hatásvizsgálatok és elemzések megismeréséért.

Így kötötték meg Magyarország legdrágább üzletét

Szinte a semmiből kötött megállapodást Magyarország történetének egyik legnagyobb beruházására Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin. Felfoghatatlan mennyiségű pénzt költenek el a paksi atomerőmű bővítésére, ami évtizedekre megszabja majd, hogy miből nyerjük az áramot, mivel fűtünk, mivel világítunk. Az oroszok két blokkot építenek tíz év alatt, 10 milliárd eurós kölcsönt veszünk fel rá tőlük harminc évre. A pakliban nem ez volt az egyetlen fajsúlyos kérdés.
Találatok: [9]  Oldalak:   1