language

Akták:

Paks II highlight_off

Személyek:

Szalay-Bobrovniczky Vince highlight_off

Paks II

Paks II

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A 12,5 milliárdos szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, az országgyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiaklub a szerződés háttéranyagainak megismerésére vonatkozó közérdekű adatigénylését azzal utasította el, hogy a kért adatok az orosz-magyar megállapodás előkészítését szolgálták, ezért titkosak. 2015 márciusában az Országgyűlés meg is szavazta azt a törvényjavaslatot, ami 30 évre titkosítaná a paksi bővítés szerződéseit. Az Alkotmánybíróság 2021-ben, hat évvel a törvény megszavazása után mondta ki, hogy a titkosítás nem alaptörvény-ellenes. Korábban azonban a titokfelügyeleti eljárás megállapította, hogy a mindenre kiterjedő titkosítás nem indokolt, valószínűsíthetően ezért ígérte 2017 tavaszán a kormány a titkosítás enyhítését –  ugyanaz év őszén végül a Közérdekvédelmi Központ hozta nyilvánosságra a beruházás előkészítése során kötött szerződéseket.  

Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivetelezés jogát az orosz állam atomenergatikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak. 2017. elején az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.

Bár a létesítési engedélyt csak 2022 nyarán kapta meg a beruházás, a kormányközeli körök már bőven profitálhattak belőle. Mészáros Lőrinc családi érdekeltségei – a Mészáros és Mészáros Kft, illetve a Fejér B.Á.L. Zrt – mellett a West Hungária Bau, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt, a 4iG és a New Land Media is sikeresen szerepelt a Paks II. Zrt. tenderein.

A beruházás várható befejezése folyamatos csúszásban van – a kormány 2014-ben 2023-as átadást ígért, azóta már egyre valószínűbb, hogy 2030 előtt nem készülnek el az új atomblokkok. A Népszava számításai szerint a szerződés szerinti 4500 milliárd forinthoz 2032-től további 1787 milliárd adódna Paks I. leszerelési költségei miatt. 


A PAKS-II Zrt. szerződései, amit a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra (2017.09.13)

A Roszatom paksi szerződései (Direkt36)

Szalay-Bobrovniczky Vince

Szalay-Bobrovniczky Vince (Budapest, 1972. január 3. –) magyar diplomata és politikus. Testvére Szalay-Bobrovniczky Kristóf az ötödik Orbán-kormány honvédelmi minisztere.

1996-ban diplomázott az ELTE Bölcsészettudományi Karának történelem szakán. 1999 és 2002 között a Külügyminisztériumban dolgozott német- illetve skandináv referensként. 2002 és 2006 között a a Müncheni Főkonzulátuson konzul. 2007 és 2008 között az Országgyűlési Külügyi Hivatalban külügyi tanácsadó. 2008 és 2010 között a Külügyminisztériumban osztályvezető, majd főosztályvezető. 2010 és 2014 között Bécsben rendkívüli és meghatalmazott nagykövet. Ebben az időszakban részegen, gyerekeivel az autójában karambolozott Bécsben, az ügyet csendben elrendezték Ausztriában, pedig letöltendő börtönbüntetés is járhatott volna érte. 2014-ben a Külgazdasági és Külügyminisztériumban európai és amerikai kétoldali kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár. 2015-ben a Miniszterelnökségen európai ügyekért felelős helyettes államtitkár. 2016 és 2018 között finn- és észt nagykövet. 2018 óta a Miniszterelnökségen civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1]  Oldalak:   1

A civilekért felelős helyettes államtitkárt ültették be a paksi bővítésért felelős cégbe

Szalay-Bobrovniczky Vince bekerült a Paks II. Zrt. felügyelőbizottságába, közben a cég jegyzett tőkéjét 61,1 milliárd forintra emelték.
Találatok: [1]  Oldalak:   1