K-Monitor Adatbázis

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A 12,5 milliárdos szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, az országgyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiaklub a szerződés háttéranyagainak megismerésére vonatkozó közérdekű adatigénylését azzal utasította el, hogy a kért adatok az orosz-magyar megállapodás előkészítését szolgálták, ezért titkosak. 2015 márciusában az Országgyűlés meg is szavazta azt a törvényjavaslatot, ami 30 évre titkosítaná a paksi bővítés szerződéseit. Az Alkotmánybíróság 2021-ben, hat évvel a törvény megszavazása után mondta ki, hogy a titkosítás nem alaptörvény-ellenes. Korábban azonban a titokfelügyeleti eljárás megállapította, hogy a mindenre kiterjedő titkosítás nem indokolt, valószínűsíthetően ezért ígérte 2017 tavaszán a kormány a titkosítás enyhítését –  ugyanaz év őszén végül a Közérdekvédelmi Központ hozta nyilvánosságra a beruházás előkészítése során kötött szerződéseket.  

Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivetelezés jogát az orosz állam atomenergatikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak. 2017. elején az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.

Bár a létesítési engedélyt csak 2022 nyarán kapta meg a beruházás, a kormányközeli körök már bőven profitálhattak belőle. Mészáros Lőrinc családi érdekeltségei – a Mészáros és Mészáros Kft, illetve a Fejér B.Á.L. Zrt – mellett a West Hungária Bau, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt, a 4iG és a New Land Media is sikeresen szerepelt a Paks II. Zrt. tenderein.

A beruházás várható befejezése folyamatos csúszásban van – a kormány 2014-ben 2023-as átadást ígért, azóta már egyre valószínűbb, hogy 2030 előtt nem készülnek el az új atomblokkok. A Népszava számításai szerint a szerződés szerinti 4500 milliárd forinthoz 2032-től további 1787 milliárd adódna Paks I. leszerelési költségei miatt. 

A PAKS-II Zrt. szerződései, amit a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra (2017.09.13)

A Roszatom paksi szerződései (Direkt36)

Tiborcz István (Szombathely, 1986. június 23. –) magyar jogász, ügyvéd, vállalkozó. Házas, felesége 2013 óta Orbán Ráhel, Orbán Viktor legidősebb lánya.

2009 tavaszán Tiborcz barátjával, Erdei Bálinttal négy vállalkozást alapított: ES Water, ES Gas, ES Audit és ES Light. A négy vállalkozás 2009 őszén beolvadt a 2009 nyarán alapított ES Holding Zrt.-be (az Elios Innovatív Zrt. jogelődjébe). Tiborcz 2013-ban értékesítette az Elios Innovatív Zrt-ben levő tulajdonrészét. Az Elios kapcsán 2018-ban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) javaslatára vizsgálóbizottságot állítottak fel bűnszervezetben elkövetett költségvetési gyanúja miatt.

Tiborcz 2015-ben alapította meg a BDPST Group nevű, tőkebefektetéssel, ingatlanfejlesztéssel és -forgalmazással, illetve szállodaüzemeltetéssel foglalkozó vállalkozását. A BDPST Zrt. 2018-ban stratégiai befektetőként megvásárolta a Konzum PE Magántőkealap részvénycsomagját az Appeninn Holdingban, amelyet 2020-ban értékesített. A BDPST Group 2021-ben a pénzügyi szektorba is belépett a Gránit Bank Zrt. 57 százalékos tulajdonrészének megvásárlásával. A BDPST szállodaüzemeltetési tevékenységéhez  műemléki épületekhez jutott hozzá: társasága a Pannon Tessera Hospitalis fő részvényeseként megszerezte a keszthelyi Hullám (bezárt) és Helikon hoteleket, melyek ma már Paár Attila és Boda Gábor tulajdonában vannak. Emellett Tiborcz tulajdonában áll a Vörösmarty tér közelében lévő ötcsillagos Dorothea Hotel is, amely létrehozatala nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak lett minősítve, mivel világörökségi helyszín és nemzeti műemlék. 

(fotó: 444.hu)