A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.
A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019. február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.
A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.
Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
A világörökség részeként számon tartott Kodály köröndi épület felső része 2014 júliusában megsemmisült egy tűzben.
A világörökség részeként számon tartott Kodály köröndi épület felső része 2014 júliusában megsemmisült egy tűzben. Az épületet 1999-ben alakították társasházzá, egy évre rá állapodott meg a Terézvárosi Önkormányzat a Király utca 20 - Alfa 1. Kft.-vel: utóbbi a harmadik emeleti lakások és a tetőtér tulajdonjogának fejében vállalta az épület felújítását. Az eredetileg 573 millió forintos beruházás azonban nem valósult meg. A Király utca 20 - Alfa 1. Kft. helyébe lépő Andrássy út 83-85 Kft. nem tudott a lakókkal megállapodni, és olyan munkálatokat is megkezdett, amely a lakók szerint veszélyeztették az épület biztonságát. A padlástéri tűzfalak kibontása ezek egyike volt. Emellett a tetőtéri luxuslakások kialakítása érdekében az érdemi munka nem kezdődött meg, a közös költséget sem fizette a vállalkozás, így 2011-ben már a befektetéshez hitelt nyújtó MKB Bank és az önkormányzat is a felszámolás kezdeményezésében volt érdekelt. A felszámolási határozat 2014 februárjában vált jogerőssé az épületben 21 lakást birtokló Andrássy út 83-85. Ingatlanforgalmazó Kft.-vel szemben.
Május 15-ig meghosszabbították a nyomozást a tavaly júliusi, Andrássy úti házban keletkezett tűzvész ügyében – mondta a Magyar Nemzetnek a Fővárosi Főügyészség.
Tiltakozó demonstrációt szerveznek a VI. kerületi Kodály köröndi palota felújítási munkáinak mielőbbi rendezésére a társasház lakói hétfőre. A városrész önkormányzata közölte, minden lehetséges törvényes lépést megtesznek, a beruházóval azonban a lakók kérése ellenére sem tudnak szerződést bontani, mivel többmilliárdos kártérítést kellene fizetniük, ami az önkormányzat csődjéhez vezetne.