Életet lehelne a kormány a geotermikus energia hasznosításába, ám, mint írtuk, az előzmények alapján egy szakmai szervezetnek vannak kételyei. A Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) egy 2017-es nyilatkozatában azt írta, a hibás kormányzati támogatási gyakorlat többször vezetett sikertelen hévízfeltáráshoz, illetve rosszul vagy egyáltalán nem működő berendezések létesítéséhez, mint például Kiskunhalason. A nyilatkozat eljutott az NFM-hez is – a minisztérium szerint azonban a kiskunhalasi projekt sikeres volt, mert annak célja egy kutatófúrás volt, ami kifogástalanul teljesült. Csakhogy Kiskunhalason azóta sincs geotermikus fűtés.
Az utóbbi két évben az OLAF, a rendőrség, a Közbeszerzési Döntőbizottság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is vizsgálódott a badacsonytomaji önkormányzat 2,4 milliárd forintos, uniós forrásból finanszírozott turisztikai projektjével kapcsolatban. A párhuzamos vizsgálatokban az adónyomozók jutottak legtovább: a tavasszal kéthetes monstre kihallgatás-sorozatra idézték be az önkormányzat jelenlegi és előző ciklusbeli képviselőit a NAV Veszprém megyei központjába.
Magyarország papíron leggazdagabb embere megint egy újabb cég birtokosa lett. Ez egyáltalán nem szokatlan, az viszont érthetetlen, miért volt szükség arra, hogy a végső tulajdonoshoz több áttételen keresztül lehessen csak eljutni, amely nem más, mint Mészáros Lőrinc másik érdekeltsége által kezelt magántőkealap.
Az információs hatóság jelenleg is vizsgálja azt a DatAdat-ügyet, amikor a választási kampány hajrájában sokan névre szóló üzeneteket kaptak anélkül, hogy megadták volna a személyes adataikat. A rendszerváltás óta példa nélküli adatbotrány szálai a Bajnai Gordon volt kormányfőhöz kötődő céghez vezetnek.
Egy uniós támogatásból épült regionális hulladékgazdálkodási hálózat felépítését vizsgálta meg az Európai Csalás Elleni Hatóság (OLAF) és a most közzétett jelentésében mintegy 11 millió euró – mai árfolyamon 4,5 milliárd forint – támogatás visszavonását javasolja.