K-Monitor Adatbázis

A titkosítás alól szerdán feloldott nemzetbiztonsági prezentáció szerint az Egyesült Államokból érkező dollármilliók jókora része végül a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok emblematikus arcai körül kiépült, adatgyűjtésen alapuló online politikai marketinggel foglalkozó céghálózathoz került. Még sok a kérdőjel a vizsgálatok körül, a hárommilliárd forintnyi dolláradomány vélelmezett forrásaira csak célzások szerepelnek a közzétett anyagban.

Tavaly, a választási év előtt médiaépítésre, idén pedig a választási kampányban tartott, politikusokat is felvonultató rendezvényekre kapták a legnagyobb pénzeket a Fidesz-közeli szervezetek az állami civil alapból. A K-Monitorral közösen megnéztük, milyen pályázatokra adott pénzt idén a főleg kormánypártközeli csoportokat támogató Városi Civil Alap program.

Az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. leánycége, a Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) 2018-ban 70 millió, 2020-ban pedig 100 millió forint támogatást adott a Békemeneteket szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítványának. Az SZNP az Átlátszónak és a K-Monitornak is kitakarva küldte meg a támogatási szerződéseket, mert szerintük a részletek üzleti titoknak minősülnek. Mi pereltünk, a K-Monitor pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult, és ez utóbbi felszólítására (minket megelőzve) megkapták az állami cégtől a kitakaratlan iratokat. A papírokat megosztották velünk, mutatjuk a tartalmukat.

Nemrég alapított pártot Gattyán György milliárdos üzletember, és egy régi üzlettársa, Huszár Viktor lett az egyik alelnök. Felrajzoltuk a Huszár Viktor mögött álló céghálózatot: az újdonsült párt alelnöke több üzleti szálon is kötődik egy dúsgazdag orosz családhoz, Rahimkulovékhoz. A család egyik tagja az a Ruszlav Rahimkulov, aki Bajnai Gordont a Városháza megvásárlásának szándékával kapcsolatban arra a beszélgetésre invitálta, amelyről titokban hangfelvétel készült.

Az Átlátszó által látott szerződések szerint a kormánypárti propagandának beszélő fejeket és mindenügyi szakértést szállító, a Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. által működtetett Alapjogokért Központ az elmúlt néhány évben közel egymilliárd forintot kapott a Miniszterelnöki Kabinetirodától a Batthyány Lajos Alapítvány közbeiktatásával. Van, hogy a támogatásért cserébe az Alapjogokért Központot működtető cég elvileg semmilyen ellenszolgáltatás nyújtására nem köteles, néhány kétes színvonalon megvalósított projekt pedig arra utal, hogy ezek csak az egyre jobban kereső beszélő fejek etetésére szolgáló támogatás lepapírozását szolgálták: 2015 és 2019 között az egy munkavállalóra jutó átlagos bérköltség havi 790 ezer forintról 2 millió 70 ezer forintra emelkedett.

A magyar állami finanszírozású Bethlen Gábor Alap döntéseit megvizsgálva tárta fel egy nemzetközi újságírócsapat, hogy 2011 óta mennyi magyar közpénzt juttatott a Fidesz-kormány a szomszédos országokba. A horvát, szerbiai, szlovákiai, szlovéniai és romániai adományokat összegezve elmondható, hogy a magyar állami támogatások főként a médiába, a fociba és egyházakhoz mentek, céljuk pedig leginkább a magyar kormánypárt és Orbán Viktor népszerűségének és politikai befolyásának növelése volt a határon túli magyarok körében.

Balog Zoltánt választotta püspökévé a Dunamelléki Református Egyházkerület csütörtökön, megbízatása hat évre szól. A volt miniszterelnöki főtanácsadó, országgyűlési képviselő, és EMMI-miniszternek van még egy jelenleg is érvényes pozíciója, ő a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke. A Fidesz pártalapítványától október elején közérdekű adatigénylésben kérdeztük, milyen református szervezeteket támogattak az elmúlt években.

A bányanyitás szempontjából tökmindegy, hogy a beruházó cég társtulajdonosa a Fidesz pártfinanszírozója volt-e. Ezt válaszolta, pontosabban ezért nem válaszolt érdemben a kft ügyvezetője arra kérdésünkre, a Madocsán a helyiek tiltakozása ellenére gigantikus kavicsbányát tervező szekszárdi Bet-Bau-ban tag Schumann Róbert azonos-e azzal a Schumann Róberttel, aki a Fidesz 2014-es pártmérlegében az 500 ezer forintnál többet adó adományozók között szerepel.

A párt vidéki irodaházait is dobra verte az SZDSZ felszámolója. A székháztobzódást egy 2007-es, voltaképpen burkolt párttámogatásról rendelkező törvény alapozta meg. Az MFB e szerint adhatott kedvezményes kamatra, 15 éves futamidőre egy-egymilliárdos kereten belüli kölcsönt ingatlanvásárlásra az akkori nagy parlamenti pártoknak. Az SZDSZ már a három évvel későbbi választáson sem indult el, az állami bank 2010 decemberében felmondta a hitelt.

A szellős magyar párt- és kampányfinanszírozási viszonyok közt az állami cégek mindig fontos, de eddig csak közvetett szerepet játszottak a mindenkori kormánypártoknak kedves politikai üzenetek megjelenítésében. Most viszont minden jel arra mutat, hogy az MVM-mel az Orbán-kormány közvetlenül finanszíroztathat közpénzből nyílt politikai kommunikációt. Nyilván nem azért, mert a kormányközeli magánvállalkozók ne tudnának bármikor összedobni a CÖF-nek félmilliárdot, hanem inkább azért, mert ha valami közpénzből is mehet, akkor ezt miért ne tennék meg.