language

Akták:

Pegasus-ügy highlight_off

Kulcsszavak:

titkosszolgálat highlight_off

Pegasus-ügy

Pegasus-ügy

A Pegasus egy kémszoftver, amit az izraeli NSO Group kiberhírszerző cég fejlesztett ki. A program észrevétlenül feltelepíthető digitális adathordozókra, például okostelefonokra, és az eszközökön tárolt adatokhoz (képekhez, emailekhez, jegyzetekhez, hanganyagokhoz stb.) teljes körű hozzáférést biztosít. Hivatalosan csak szervezett bűnözéssel gyanúsított emberek és csoportok ellen használható, de az elmúlt években világszerte alkalmazták politikai ellenfelek, üzletemberek, civilek, újságírók megfigyelésére.

Magyarországon 2021 nyarán jött nyilvánosságra, hogy kormánykritikus újságírókat, ügyvédeket és üzletembereket figyeltek meg a Pegasus kémszoftverrel – erről a Direkt36 készített tényfeltáró riportsorozatot. Miután a Nemzetbiztonsági Bizottság 2017 októberében megszavazta, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) közbeszerzési eljárás nélkül szerezzen be egy megfigyelésekre alkalmas szoftvert, a Pegasust egy közvetítőcég, a Communication Technologies Kft. segítségével vásárolták meg 6 millió euróért. A cég tulajdonosai között van a Belügyminisztérium korábbi államtitkára, Tasnádi László.

A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a megfigyelésekkel kapcsolatos nyomozást lezárta, és megállapította, hogy jogosulatlan adatgyűjtés nem történt. A NAIH jelentéséből kiderül, hogy Magyarországon 300 embert figyeltek meg, a jelentés érdemi részét 2050-ig titkosították. Az Európai Parlament által felállított Pegasus-különbizottság Magyarországon is vizsgálja, hogy történt-e visszaélés a kémprogram használata során.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [64]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7   >  >>

Pegasus-botrány: három hónapot adtak Magyarországnak, hogy választ adjon a lehallgatási programok használatáról

A kémszoftverek politikai célú használata több ponton is beleütközik az Emberi Jogok Európai Egyezményének előírásaiba – figyelmeztet az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésében szerdán nagy többséggel megszavazott jelentés és ajánlás.

Több közép- és délkelet-európai országban gyakori az újságírók lehallgatása és megfigyelése

Új kémszoftverek, poloskák és más lehallgató eszközök segítségével figyelnek meg újságírókat, valamint forrásaikat az állami hatóságok több közép- és délkelet-európai országban – mondták el a Balkan Investigative Reporting Networknek (BIRN) a megfigyelés alatt álló újságírók. Az összeállításhoz az Átlátszó három hazai érintettel készült interjúval járult hozzá.

Pegasus, Black Cube, FinFisher – így kémkednek az uniós országok állampolgáraik után

A magyar független sajtó derítette ki, hogy az Orbán-rezsim titokban megvásárolta a Pegasus kémprogramot, amelyet az autokrata kormányok jellemzően újságírók, aktivisták és politikai ellenfeleik ellen vetnek be. A kémprogramot a lengyel kormány is használta, ügyvédek és ügyészek megfigyelésére. Az izraeli NSO Group által gyártott szoftver egy különleges vizsgálóbizottság figyelmét is felkeltette. A vállalat minden évben Prágában szervez konferenciát, a cseh tisztviselők mégis tagadják a technológia használatát. Románia és Szlovákia is az elhallgatás technikáját választja, egyik ország sem hajlandó nyilatkozni arról, hogy használnak-e kémszoftvereket. Bulgáriában egy kémprogramokat gyártó cég működik, miközben a főügyész azt állítja, hogy ő is a megfigyeltek között volt.

A friss titkosszolgálati jelentés egy paranoia-gyűjtemény

Feloldották a minősítés alól a Rogán Antal alá rendelt szuper-titkosszolgálat összegző jelentését a Márki-Zay-féle külföldi adományokról, amire hivatkozva az ÁSZ 3,3 milliárdos büntetést készül kiszabni az ellenzéki pártokra. A friss szöveg egy része ki van takarva, de kiderül belőle, hogy találtak még plusz 2,5 millió “gyanús” utalást. Sőt, a titkosszolgálat spekulációja, hogy a DatAdat-csoport az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztás eredményét az MMM érdekében "manipulálta". A jelentés mindenben és mindenkiben a magyar politika gyanús befolyásolóját látja, és odáig jut, hogy amerikai pénzből már a 2014-es választásokat is befolyásolni akarták.

Kibercégek kísérték az izraeli miniszterelnököt Budapestre, majd az egyik külföldi titkosszolgákat képzett ki

Komoly diplomáciai jelentősége volt annak, amikor Benjámin Netanjahu 2017 nyarán Magyarországra jött: harminc év után ő volt az első izraeli miniszterelnök, aki idelátogatott. Orbán Viktor azóta is büszke erre, legutóbb például év végi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a találkozó idején „az izraeli–magyar kapcsolatok kiemelkedő magaslatokat értek el”.

Pegasus-ügy: a bíróság új eljárásra kötelezte a titkosszolgálatot

A bíróságon támadta meg a TASZ által képviselt több Pegasus-megfigyelt az Alkotmányvédelmi Hivatal határozatát, amely megtagadta tőlük a hozzáférést az esetlegesen róluk kezelt megfigyelési adatokhoz. A bíróság új eljárásra utasította a titkosszolgálatatot, mert a döntése nem volt szabályos.

Feltárulnak a Pegasus kémszoftver beszerzésének rejtélyei

2017. október 11-én rutinszerűnek tűnő ügyekben szavazott a parlament nemzetbiztonsági bizottsága: arról, hogy a bizottság által felügyelt magyar titkosszolgálatok közbeszerzési eljárás nélkül, a verseny és a nyilvánosság kizárásával szerezhessenek be bizonyos eszközöket. A képviselőknek az ülés zárt részében három ilyen kérelemről is dönteniük kellett.

A hatóság vizsgálta, hogyan szivároghatott ki egy magyar titkosügynök telefonszáma a Pegasus-ügyben

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) idén márciusban vizsgálatot indított, mert a Pegasus-ügyben kiszivárgott a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat egyik munkatársának telefonszáma. A NAIH négy hónap elteltével megállapította, hogy a személyes adatok nem sérültek – írja Facebook-oldalán Panyi Szabolcs, a Direkt36 munkatársa, aki Pethő Andrással együtt tárta fel az újságírók, ügyvédek, civilek, politikusok telefonjait megfigyelő kémszoftver hazai alkalmazásának részleteit. A cikkek a Telexen is megjelentek.

Titkosították, ki írja alá Varga Judit tárcájánál a megfigyelések engedélyezését

Teljes a káosz és a ködösítés a nemzetbiztonsági célú titkos megfigyelések körül: tavaly nyáron még tudta az Igazságügyi Minisztérium, hogy addig hány ilyen adatgyűjtést engedélyeztek a tárcánál, most az egész éves adatot már nem árulják el, mondván: nem tartják nyilván, csak a kérelmek számát. Kiderült az is: azt az információt titkosították, hogy ki írta alá az engedélyeket.
Találatok: [64]  Oldalak:   1 2 3 4 5 6 7   >  >>