K-Monitor Adatbázis

Simicska Lajos, Orbán ismert egyetemi szobatársa és barátja, a Fidesz gazdasági háttérembere hatalmas cégbirodalma révén, leginkább különböző állami megrendelésekből tett szert milliárdos vagyonára a Fidesz kormányzások alatt. A 2014-es szavazások után a vállalkozó kapcsolata a kormánnyal erősen megromlott, végül az 5%-os reklámadó terve kirobbantotta a háborút a miniszterelnök és egykori eminenciása között.

2015 február 6-án ("G-Nap") pénteken a Simicska érdekkörébe tartozó Magyar Nemzet, Lánchíd Rádió és HírTV vezérkara lelkiismereti okokra hivatkozva lemondtak. Simicska, az akkori legnagyobb jobboldali médiatulajdonos, akiről sokáig képet sem készíthetett a sajtó, élő adásban ment neki korábbi munkatársainak és a kormányfőnek, „totális médiaháborút” ígért a Fidesz ellen. Ezek után Simicska cégei sorra veszítették el földbérleti szerződéseiket. A Közbeszerzési Döntőbizottság a Közgép Zrt.-t 3 évre eltiltotta minden közbeszerzési eljárástól (köztük az M4-es autópálya építésétől is), majd később a vitatott ítéletet visszavonták.  A cég a dolgozóinak felét (350 ember) kénytelen volt elbocsátani.

A Simicskához köthető, állami alkalmazású kádereket eltávolítottak pozíciójukból, köztük a NAV, a Szerencsejáték Zrt., a Paks II Zrt. és az MVM vezetőit is. A plakátháborúként elhíresült esemény során a Simicska kézben lévő Mahir Cityposter Kft. hirdetőoszlopainak lebontásába kezdett a főváros, melyet végül a vállalkozó jogi úton akadályozott meg. A szintén Simicska kézben lévő Magyar Nemzet olvasottsága egyharmadára csökkent. Míg Simicska reklám cégéiből származó osztaléka az Index szerint 2014-ben több mint 3 milliárd forint volt, addig 2015-re ez 670 millió forintra csökkent a kormányzati reklámok elapadásával. Simicska Lajos kénytelen volt az ellehetetlenítések után számos cégét eladni, az ingyenesen terjesztett Metropol napilap pedig megszűnt, miután a kormány, az önkormányzatok, az állami és önkormányzati hirdetéseket 2015-ről 2016-ra tizedére csökkentekék a Metropolban. Az ingyenes lap helyét a Habony Árpádhoz köthető Lokál vette át a fővárosban.

Simicska eközben megvádolta a miniszterelnököt, hogy jelentéseket tett róla a katonaságnak a kommunizmus idején. Orbán és a Miniszterelnökség a vádakat elutasította. Simicska megvonta támogatását a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiától, valamint kisebb botrányt robbantott ki a TV2 tulajdonosi jogaival kapcsolatban, a kereskedelmi csatorna végül Andy Vajna érdekkörébe került. Simicska a kormány vádjai szerint az egykor jobboldali médiumokból ellenzéki csatornákat csinált, ahol nagyobb teret adott az ellenzéki pártoknak, melyekhez a vállalkozó - szintén a kormánypárti vádak szerint - politikai értelemben is közeledett. Befolyása révén elérte, hogy a NAV részletes vizsgálatot indítson Habony Árpád ellen. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. vezetését Simicska fia vette át. 

A látványos és botrányos fordulatokkal (pl. Jobbikos plakátolás Simicska felületein) teli háború Simicska Lajos kapitulációjával végződött. A 2018-as választási kampány hajrájában már csak kiszállásának áráról, azaz összes cége eladásáról alkudozott Orbánnal, ez végül az újabb kétharmados Fidesz győzelem után meg is történt. A Simicska-cégek nagy része közvetve Mészáros Lőrinchez került, míg a Közgép Zrt-t Szíjj László szerezte meg. Simicska a megegyezés óta visszavonultan él.

Feltárul Simicska bukásának titkos története (Direkt36, 2019.01.13.)

A Fővárosi Főügyészség semmilyen bűntettre utaló nyomot nem talált abban az ügyben, amelyben a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szerint több mint 20 milliárd forintos kár érte az államot, amikor az ÁPV Rt. térítésmentesen adott át 12 agrárcéget a Magyar Fejlesztési Banknak. Az állami MFB utóbb privatizálta őket az akkori sztároligachák közelébe (“piszkos tizenkettő”). A cégeket 2001-ben eredetileg a helyi menedzsment és az alkalmazottak vehették meg, ám idővel többségük az ország leggazdagabb emberei közé tartozók tulajdonába került.

A "tizenkettek" privatizációja elvileg tisztességes feltételek között valósult meg: két társaságot kellett létrehozni a cégen belül, az egyiket a dolgozók, a másikat a menedzsment (igazgatóság, vezérigazgatóság, szűkebb szakmai vezetés) részvételével. Ez utóbbi csoport szerezhetett többségi tulajdont, a többiek lényegében az esetleges osztalékra hajthattak. A folyamat 2002 elejére fejeződött be, számos külső közreműködő részvételével. Például Nyerges Zsolt szolnoki ügyvédével, aki több cég magánosításának jogi aktusaiban részt vállalt, és később három gazdaság tulajdonosává vált.

Az elvileg tiszta viszonyokat hamar átírták az üzlet törvényei. Különböző megoldásokkal olyan pénzügyi befektetők vették meg a privatizációra létrehozott menedzseri és dolgozói cégek részvényeit (az állami tulajdont közvetlenül privatizáló cégeknek ugyanis meg kell maradniuk), amelyek rövid úton teljhatalmat szereztek a gazdaságban. Csányi Sándor OTP-vezér saját vállalata, a Bonitás 2002 Kft. például már 2003 nyarán átutalta azt a vételárat, amelynek révén a dalmandi székhelyű Dalmandmen Kft. 90 százaléka az érdekeltségébe került. Így az akkor 92 millió forintos jegyzett tőkéjű Dalmandmen többségi tulajdonába jutott az a Dalmandinvest Rt., amely ekkorra már (vagyis lényegében egy éven belül) csaknem száz százalékban birtokolta az egykori állami gazdaságot, a 2002-es mérlegadatok szerint több mint négymilliárd forintos árbevételű Dalmand Rt.-t. Az OTP-elnök ezzel nagyot lépett a hazai élelmiszer-ipari viszonyok átrajzolása felé, mivel ezzel megszerezte a fontos tejpiaci vállalatot, a pécsi Új-MiZo Rt. Tejfeldolgozót is. Korábban ugyanis a dalmandi agrárcég és addigi tulajdonosa (vagyis a Dalmandinvest) együttesen százszázalékos tulajdont szerzett az Új-MiZóban. Az üzletrész-adásvétellel így a tejipari cégóriás is közvetlen Csányi-érdekeltséggé vált. 

2003-ban a Medgyessy-kabinet az ÁPV Rt. kezelésében levő állami agrártársaságok közül újabb tizenegy magánosításának feltételeiről döntött. A cégek között volt a később darabokra bontott, de következetesen az ágazat "zászlóshajójaként" emlegetett Bábolna Rt. 

2001 (Orbán-kormány - a "tizenkettek")

Dalmandi Mezőgazdasági Rt., Agroprodukt Pápa, Herceghalmi Kísérleti Gazdaság, Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Rt. (Cegléd), Hidasháti Mezőgazdasági Rt. (Murony), Lajta-hansági Mezőgazdasági Rt. (Mosonmagyaróvár), Mezőfalvi Termelő és Szolgáltató Rt. (Mezőfalva), Gödöllői Tangazdaság (Kartal), Sárvári Mezőgazdasági Rt., Szarvasi Agrár Rt., Szombathelyi Tangazdaság, Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Rt.

2003 (Medgyessy-kormány)

Enyingi Agrár Rt., Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt., Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt., Komáromi Mezőgazdasági Rt., Szerencsi Mezőgazdasági Rt., Bácsalmási Agráripari Rt., Abaúji Charolais Mezőgazdasági Rt., Bólyi Mezőgazdasági Rt., Hód-Mezőgazda Rt. (Hódmezővásárhely)

(forrás: Magyar Narancs)