K-Monitor Adatbázis

A legfőbb ügyészt Kocsis-Cake Olivio faggatta arról, hogy miért alkalmaznak kettős mércét, amikor amikor választással kapcsolatos bűncselekményekről van szó.

A végéhez közeledik a Simonka György fideszes parlamenti képviselő ellen indított büntetőeljárás nyomozati szakasza, amelyben a politikus több mint harminc társával együtt súlyos bűncselekmények gyanúja miatt gyanúsított. A Központi Nyomozó Főügyészség kérdésünkre azt írta: „az ügyben az iratmegismerés lehetőségét már biztosította az arra jogosultaknak.”

Polt Péter kitüntette, a parlamenti fideszes többség megmentette, és még a Fővárosi Törvényszék elnöki pályázatát is visszadobhatta.

Kirúgási hullám, bizalmi állások, holdudvarépítés, kiterjesztett hatáskörök, műkincsláz, alapítványi ügyeskedések és persze e nagy Kína is szerepel a Magyar Nemzeti Bank elnökének most véget ért első ciklusát vizsgáló szemlénk lezáró részében.

Egy kétmilliárdos étolaj-korrupcióval kezdődött az egész történet.

2015 óta érdemi előrehaladás nem történt a csődbe jutott értékpapírcégek ügyfeleinek kártalanításában. A vagyon jó részének időközben "nyoma veszett".

A meghívásról az után döntöttek, hogy kiderült, a magyar kormány kivette azokat a számlákat az Európai Bizottságnak leadandó csomagból, amelyeket Orbán Viktor kormányfő vejének volt cége, az Elios állított ki az elvileg az unió által is finanszírozott közvilágítási projektekről. A dokumentumokat ugyanis az Európai Unió csalás elleni hivatala nem tartotta megfelelőnek.

A narancs.hu hétfőn adta hírül, hogy Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult azzal az írásbeli kérdéssel, miért nem vették őrizetbe és kezdeményezték Simonka György fideszes parlamenti képviselő előzetes letartóztatását? Gyorsan megjött a válasz, de okosabbak aligha lehetünk ettől. A legfőbb ügyész egy több száz oldalas törvényre hivatkozott, minden konkrétum nélkül.

– És akkor mégsem mondott le. – Igaz, nem Polt Péter legfőbb ügyészsége az első a világtörténelemben, amely valamilyen szinten blokkolja az igazságszolgáltatás működését. Nem gondolom, hogy 2010 előtt tökéletesen működött volna a rendszer, ez távolról sincs így. Az előző kormány alatti korrupciós ügyek is akkor keltették fel a nyomozó hatóság érdeklődését, amikor napnál világosabb volt, hogy 2010-ben hatalomváltás lesz, és az elszámoltatás így is, úgy is elkerülhetetlen. Csakhogy az utóbbi időszakban ez a tendencia felerősödött, és ez már hitelességi probléma. Méghozzá az én szemszögemből. – Az önéből? Hogy az ügyészség vádat emel-e valaki ellen? Mi köze ehhez? – Jellemzően a gazdasági bűncselekmények azok, amelyek elvéreznek az ügyészségen. Nagyon nehéz úgy bíráskodni, hogy benne van a levegőben: a velem szemben ülő vádlott tudja, nem élvez politikai védettséget, ezért emeltek vádat ellene, miközben azzal is tisztában van, hogy mások, hasonló ügyekben soha nem kerülnek oda. Hogyan legyen így hiteles egy bíró? Elég-e, ha az adott ügyben maximálisan felkészül és mindent beleadva, korrekten igyekszik a hiteles igazságszolgáltatás képét mutatni?

A legtöbb járási hatóság elveszti nyomozati feladatkörét, a Központi Nyomozó Főügyészség és alosztályai veszik át a munkát.