K-Monitor Adatbázis

Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. vezérigazgatója a múlt héten ismét kijelentette, hogy a Postabank tőkevesztése okán feljelentést tesznek. A hitelintézet új vezetősége február elején dönt arról, kéri-e az elődje(i) elleni büntetőjogi felelősségre vonás megindítását. Az ugyancsak kutakodó állami szervezetek pedig várhatóan az év közepe tájékán fejezik be vizsgálataikat.

Dokumentumokkal is igazolhatja a Postabank-ügyben tett lépéseit az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF), feltéve, hogy erre a többek közt a Kormányzati Ellenőrzési Iroda és az Állami Számvevőszék részvételével létrehozott vizsgálóbizottság igényt tart. Lapunknak Tarafás Imre, az ÁPTF elnöke az 1997. február végi Postabank-pánik óta először idézte fel részletesen a hazai bankrendszer egyik legellentmondásosabb hitelintézetével kapcsolatos felügyeleti intézkedéseket és javaslatokat.

Vajon minek kell még kiderülnie ahhoz, hogy a Postabank volt vezetőit és a nekik asszisztálókat végre felelősségre vonják? A pénzügyminiszter múlt heti bejelentése óta - pártállástól függetlenül - alighanem sokakat foglalkoztat ez a kérdés.

A Postabank tavalyi mérlege hamis adatokon alapult, azaz jobb színben tüntette fel a bankot, mint azt a valós helyzet indokolta - hangzott el november 3-án a Postabank sajtótájékoztatóján. Ennek oka, hogy a pénzintézet Princz Gábor-féle vezetése nem valós adatokat bocsátott a könyvvizsgáló rendelkezésére, tehát a Deloitte & Touche Kft. Auth Henrik új Postabank-vezér szerint jóhiszeműen járt el akkor, amikor a tavalyi évről szóló mérlegbeszámolót készítette.

A Postabank december 31-i rendkívüli közgyűlésén az alaptőkét a törvényi minimumra szállítják le. A befektetések és követelések utáni, immár két nemzetközi auditor értékelése szerint is 100 milliárd forint körüli céltartalékhiány ugyanis a hitelintézet teljes alaptőkéjét felemészti.

Miután a vezetőség múlt csütörtökön egységesen lemondott, a Postabank augusztus 7-i rendkívüli közgyűlése mentes maradt a várt izgalmaktól. Az új vezetők megválasztásán kívül érdemi döntésekre azért sem kerülhetett sor, mert a bank könyveit vizsgáló két neves auditor cég augusztus végén teszi le összegzését az idei első féléves eredményekről. Mindenesetre a hitelintézet tetemes vesztesége miatt egy kisrészvényes széles körű - nem csak a volt menedzsmentre kiterjedő - felelősségrevonást javasolt.

Azzal, hogy az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) múlt pénteken biztost rendelt ki a Realbankhoz, az állam a még hiányzó szavazatokat is megszerezte Princz Gábor menesztéséhez. A Postabank elnök-vezérigazgatójának leváltásában döntő érvnek bizonyulhat a könyvvizsgáló napokban elkészült jelentése is. Ez ugyanis - lapunk értesülései szerint - minden korábbi várakozást felülmúló, 120 milliárd forintos tőkehiányról árulkodik.

Május végén, a választások második fordulója utáni héten Princz Gábor, a Postabank elnök-vezérigazgatója találkozóra hívta Orbán Viktor leendô miniszterelnököt. A négyszemközti megbeszélésre Princz Gábor egyik kedvelt találkahelyén, a Hotel Intercontinental Bécsi Kávézójában került sor. A randevú rövidre sikerült, és bár kettesben voltak, Orbán késôbb azt mondta egyik tanácsadójának, hogy "sok ismerôs megfordult" a kávézóban, amíg ott ültek.

Princznek mennie kell. Illetve kellene. De marad. Legalábbis ôszig biztosan. A Postabank mai közgyűlésén a napirendi pontok között az igazgatóság leváltása nem szerepel. A nagy túlélô immáron sokadszor nyert csatát az ôt leváltani szándékozókkal szemben.