2015. március 10-én a Nemzeti Bank részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét, mivel a gyanú szerint a cég 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsáthatott ki. Bár a Quaestor közleménye, valamint ügyfeleinek küldött levele alapján március 9-én öncsődöt jelentett, ennek a cégközlönyben és a cégbírósági nyilvántartásban április eljén még semmi nyoma, tehát a cég elvben továbbra is akadálytalanul, külső kontroll nélkül működhet. A Nemzeti Nyomozó Iroda csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen indított nyomozást az ügyben még a hónap elején, Tarsoly Csabát, a Quaestor cégek tulajdonosát pedig március 26-án gyanúsítottként vették őrizetbe.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium egy nappal a botrány kirobbanása előtt mentette ki a Magyar Nemzeti Kereskedőház tőkéjét a Quaestortól, ami többekben bennfentes információval való visszaélés gyanúját keltette, a PM és a Jobbik feljelentést is tett az ügyben. A Külügyminisztérium cáfolta, hogy bennfentes információik lettek volna, állításuk szerint miniszterelnöki utasításra vették ki a pénzt a Quaestortól. Orbán Viktor elismerte: ő rendelte el, hogy a minisztériumok ürítsék ki brókercégeknél vezetett számláikat, ugyanis a Buda-Cash bedőlése után úgy látta, a “dominóhatással fenyegetett időszakban egyetlen forintnyi közpénzt sem szabad tartani” brókercégeknél.