language

Akták:

Quaestor botrány highlight_off

Intézmények:

Quaestor Értékpapír Zrt. highlight_off

Quaestor botrány

Quaestor botrány

2015. március 10-én a Nemzeti Bank részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét, mivel a gyanú szerint a cég 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsáthatott ki. A Nemzeti Nyomozó Iroda csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen indított nyomozást az ügyben, Tarsoly Csabát, a Quaestor cégek tulajdonosát csak két és fél hét elteltével vették őrizetbe gyanúsítottként. A Quaestor-per 2016 nyarán kezdődött: az ügyészség több, mint ötezer rendbeli csalást és sikkasztást rótt fel Tarsoly Csaba és társai terhére. A per azóta is tart – a vádhoz szükséges megfelelő szakértői vélemény ugyanis továbbra is hiányzik.

Több minisztérium, köztük a Külgazdasági és Külügyminisztérium is befektetett korábban a Quaestornál. A KKM mintegy 72 milliárd forint értékű befektetését az ügyészség szabálytalannak ítélte. Emellett a Külügyminisztérium által létrehozott Magyar Nemzeti Kereskedőház is milliárdokat bízott a brókercégre, majd egy nappal a botrány kirobbanása előtt mentette ki a tőkéjét a Quaestortól. Ez többekben bennfentes információval való visszaélés gyanúját keltette, a kormány ezzel szemben cáfolta, hogy bennfentes információik lettek volna – állításuk szerint miniszterelnöki utasításra vették ki a pénzt a Quaestortól. Orbán Viktor elismerte: ő rendelte el, hogy a minisztériumok ürítsék ki brókercégeknél vezetett számláikat, ugyanis a Buda-Cash bedőlése után úgy látta, hogy a “dominóhatással fenyegetett időszakban egyetlen forintnyi közpénzt sem szabad tartani” brókercégeknél.

Az ügynek több, mint 30 ezer károsultja van, összesen mintegy 200 milliárd forintos kárral. Bár az állam a botrány kirobbanásakor széleskörű kártalanítást ígért ez azóta is csak részlegesen valósult meg. Az egykori Quaestor-ingatlanvagyonból ugyanakkor több vagyonelem töredékáron Tiborcz István-közeli kör tulajdonába került: így például a győri ETO-javakat (stadion, pláza és hotel) 8,2 milliárd helyett 820 millióért szerezte meg Paár Attila, a West Hungária Bau tulajdonosa, Tiborcz egykori üzlettársa. Itt említhetjük a mátrai Lifestyle Hotelt is, ami 2018-ban a Quaestor leányvállalatától Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez került, majd a BDPST Grouphoz vándorolt át – mindeközben, bár több száz milliós állami támogatást kapott felújításra, egykori Quaestor-vagyonelemként továbbra is bűnügyi zár alatt van. 

Támogass minket rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [170]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Quaestor-per: még mindig Tarsoly Csaba kérdezett

Csak jövő hét kedden folytatódik a Quaestor-per, a Fővárosi Törvényszék közlése szerint a mai és a csütörtöki tárgyalás is elmarad. Az elnapolásra feltehetően betegség miatt volt szükség, nemrég ugyanis a bírónő és a harmadrendű vádlott, Májer Zsolt is gyengélkedett. A tárgyalás az ügyészség legfontosabb tanújával, Tóth Ibolyával folytatódik, akinek a vádlottak kérdéseket tehetnek fel. A nő a cég háttérirodájának vezetőjeként dolgozott 15 éven át.

Tízezer Quaestor-kötvényestől kérnek pénzt a nullát érő papírokért

Akár több tízezer forintot is fizetniük kellene a Quaestor-kötvényeseknek azért, hogy a brókercég felszámolója kiadja nekik a papírjaikat, amelyekkel a legtöbben semmire sem mennek.

A bíróság elutasította Tarsoly keresetét

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi bíróság hétfőn kihirdetett ítéletében elutasította Tarsoly Csaba felperes, volt Quaestor-vezér keresetét, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) határozatának bírósági felülvizsgálatára indított – írja az MTI.

„Kaptam egy ígéretet a megfelelő helyről”

A Quaestor egykori elnök-vezérigazgatója, a Quaestor-ügy első rendű vádlottja. Az ő története következik.

A legokosabb ember a szobában

Kámory Ferenc a 210 milliárdos kötvénycsalásról szóló Quaestor-ügy koronatanúja, az egész vádirat az ő sztorijára épül. Korábban a csaló brókercég szívének tartotta magát, fizetése és jutalmai alapján Tarsolyék is így gondolhatták. Jó kapcsolatai voltak a fideszes állami bankvilágban, sőt, ő intézte el az utolsó pillanatban, hogy visszautalják Szijjártóék állami kereskedőházának milliárdjait. A cikksorozat korábbi részeiben a Quaestor-csoport veszteségeiről, a csalás konkrét technikáiról és a pénzügyi felügyelet hihetetlen bénaságáról volt szó. A Quaestor-ügy, negyedik rész.

Az ügyészség nem zárolta a Quaestor értékes ingatlanprojektjét, a leendő olimpiai falut

Nem teljesítette a Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csaba Quaestor-vezér és vádlott-társai azon kérését, hogy a Quaestor-károsultak kártérítési igényeinek rendezésére a végelszámolás alatt álló Duna City Budapest Ingatlanfejlesztő Kft. tulajdonában lévő ingatlanokat zár alá vegye. A vádhatóság szerint túlzás a projekt értékét több százmilliárd forintra becsülni, másrészt úgymond nem számítanak arra, hogy a végelszámoló áron alul fog túladni rajta.

Kifosztották a kicsiket, hogy kifizethessék a nagyokat

Tarsoly Csaba cégbirodalma, a Quaestor-csoport a magyar történelem legnagyobb csalását vitte végig: több mint kétszáz milliárd forinttal károsította meg ügyfeleit. Eleinte állampapírokat sikkasztottak, aztán nem létező kötvényeket adtak el, meghamisították a könyvelést és egy piramisjátékot is szerveztek az ügyészség szerint. Cikksorozatunk első részében bemutattuk, milyen ügyetlenül szórta el az így megszerzett milliárdokat a Quaestor vezetése. Most a nyomozati anyag elemzése alapján megfejtjük a nagy Quaestor-csalást. A Quaestor-ügy, második rész.
Találatok: [170]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>