K-Monitor Adatbázis

Ha horribilisnek gondoltuk a 2014-es 2,3 milliárdos mínuszt, akkor most kapaszkodjunk meg: 5,9 milliárd forintos veszteséggel gazdálkodott tavaly a külügyminisztérium botránycége, az MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. A külügynek tőkét kell pótolnia, miközben nemrég adott 5 milliárd hitelt is.

Az MNKH 5,5 milliárd forint állami pénz elköltése után 2,8 milliárd forintnyi üzletet tudott összehozni a magyar cégeknek. Ez legalább 2,7 milliárd forintos bukó.

Bírósághoz fordul a Magyar Liberális Párt, hogy hozzájusson ahhoz a levélhez, amelyben Tarsoly Csaba, a Quaestor tulajdonosa, volt elnök-vezérigazgatója a miniszterelnököt tájékoztatta a cég helyzetéről - közölte a párt.

Jancsics Dávid korrupciókutató, az amerikai Rutgers Egyetem oktatója a brókerbotrány körüli hallgatásról.

Az Együtt bepereli a külügyminisztériumot. Így próbálja megszerezni a Quaestor üggyel kapcsolatos közérdekű adatokat, mert a külügyi tárca eddig nem adta ki ezeket az információkat. A párt alelnöke a bíróság mellett az Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot is megkeresi. Így akarják megtudni, hogy volt-e bennfentes kereskedelem. További információk a videóban.

Nem nyomoznak a fideszes vezetésű Győr önkormányzatának a Quaestorban ragadt milliárdja miatt. Az ügyészség szerint sem volt jó ötlet a brókerekre bízni a közpénzt, de ez nem bűncselekmény.

Hiába kerülnek nyilvánosságra naponta új információk a Quaestor-ügyben, a kérdések gyorsabban szaporodnak, mint a válaszok. Különösen messze vagyunk attól, hogy kiderüljön, hogy milyen konstrukcióban, ki és mennyi közpénzt rakott a bebukott cégcsoportba, illetve hogy a befektetésekről, majd azok kivonásáról szóló döntések meghozói mit tudtak a csoport működésének kockázatairól és pénzügyi helyzetéről. Az üggyel kapcsolatos adatigénylésekre érkezett válaszokból szemlézünk.

Zűrös moszkvai kapcsolat, karcagi piramisjáték, elúszott százmilliók. Belebukhat ebbe egy miniszter?

Próbapert kezdeményeztek a Cívis Globál Brókerház (CGB) károsultjai a pénzügyi felügyelet jogutódja ellen, annak elmaradt intézkedései miatt. A panaszosok szerint az egykori PSZÁF a cég csalásairól már a 2012-ben értesült a rendőrségtől, azonban nem akadályozta meg a további csalást. Az engedély nélküli "betétgyűjtés" így ötszáznál is több ügyfélnek kétmilliárd forintnyi kárt okozott.

A Fővárosi Törvényszék jogerősen is helybenhagyta a Quaestor-ügy három érintettjének harmincnapos előzetes letartóztatását, miközben a Fidesz-KDNP egy "kamu albizottságban" csak a 2010 előtti kormányok felelősségét vizsgálná a brókerbotrányban, sőt, a Rogán Antal által benyújtott kártalanítási javaslattal is cseleznének. Így sokan hoppon maradhatnak, nemcsak a károsultak, hanem a bankok és a Quaestorba soha be nem fektető ügyfeleik is.