language

Lapok:

Népszava highlight_off

Személyek:

Regőczi Miklós highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Regőczi Miklós

Regőczi Miklós a Hagyó-ügy nyolcadrendű vádlottja, a BKV Zrt. korábbi kommunikációs igazgatója.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [7]  Oldalak:   1

BKV-per: közösségi oldalon nyomozott az ügyészség

Kapcsolatot fedezett fel az ügyészség a BKV-per egyik tanúja illetve vádlottja között az egyik népszerű közösségi oldalon, de mivel az érintettek nem tagadták szakmai kapcsolatukat, a leleplezés "értelmetlennek" bizonyult.

Hagyó-per: 1,8 milliárdos a kárigény

Ismertette polgári jogi kárigényét a BKV-büntetőper tegnapi tárgyalásán a közlekedési társaság. A vállalat - az egyre gyengülő vádirat tényállását átvéve - 1 milliárd 779 millió forintos igényt jelentett be, amelyet a vádlottaknak akkor kell megfizetniük, ha bűnösségük bebizonyosodik.

BKV-ügy: végéhez közeledik a nyomozás

Hamarosan befejeződik az eddig 18 gyanúsítottat "felvonultatott" BKV-s botrány csaknem két évvel ezelőtt kezdett nyomozása - tudtuk meg.

Egymilliárdnyi gyanús BKV-szerződés

Meghaladja a 862 millió forintot az az összeg, amit a BKV 43 olyan cégnek fizetett ki, melyeket a most zárult, csaknem tíz hónapon át tartó belső vizsgálat nyomán a rendőrségen jelentett fel - tudtuk meg.

"Ilyen alapon minden fővárosi cég vezetése gyanúsított lehet"

Ahol állami vagy önkormányzati tulajdon van, szinte mindig megjelennek a befolyásolási kísérletek, és általában eredményesek is - jelentette ki a BKV-ügyben gyanúsítottá lett egykori vezérigazgató-helyettes, érzékeltetve, hogy a közlekedési cégnél feltártakhoz hasonló történetek tucatnyi másik fővárosi tulajdonú társaságnál előfordulhattak.

Szabadon engedték Regőczit

Megszüntette Regőczi Miklós házi őrizetét a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság, és szabadlábra helyezték a BKV volt vezérigazgató-helyettesét.

Szakállt növesztve bújkált Fuzik

Ma dönthet a bíróság Fuzik Zsolt egykori BKV-s informatikai igazgató, Regőczi Miklós volt vezérigazgató-helyettes, Zelenák Tibor egykori főosztályvezető, valamint Mesterházy Ernő főpolgármesteri főtanácsadó előzetes letartóztatásáról.
Találatok: [7]  Oldalak:   1