language

Lapok:

NOL (Népszabadság) highlight_off

Akták:

Római-parti mobilgát highlight_off

NOL (Népszabadság)

A Népszabadság Magyarország legnagyobb országos politikai, közéleti napilapja volt 2016. októberi megszűnéséig. Az újság a rendszerváltásig az MSZMP központi lapjaként működött, a jogutód Magyar Szocialista Pártnak a hozzá kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a lapra. 1990. szeptember 1-jétől a lapot a Népszabadság Rt. adta ki. 2003-ban a lap fő tulajdonosa a svájci Ringier magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. lett. 2014 januárjában a Ringier és az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. fúziója miatt a Gazdasági Versenyhivatal döntése nyomán a portfólió egy részét (regionális lapok és országos média mellett a Népszabadságot kiadó cég 70,4%-át) az osztrák Vienna Capital Partners vette át, amelynek fő tulajdonosa Heinrich Pecina osztrák üzletember. Pecina médiacége, a Mediaworks 2015-ben az MSZP pártalapítvány és a munkatársak egyesületének tulajdonrészét is megszerezte. 2016. október 8-án a kiadó gazdasági okokra hivatkozva felfüggesztette a lap kiadását. Október 25-én Pecinától a Mészáros Lőrinchez köthető Opimus Press Zrt.-hez került a Népszabadságot is tulajdonló Mediaworks Hungary Zrt. részvényeinek 100%-a, emiatt sokan politikai nyomásgyakorlást látnak a lap bezárása mögött.

Római-parti mobilgát

Római-parti mobilgát

2013 februárjában a a Tarlós István vezette Fővárosi Közgyűlés elfogadta a Római-partra építendő mobil árvízi védmű tervét. Az ekkor elfogadott tervek végül nem kerültek megvalósításra, mivel a mértékadó árvízszint 2015-ös megemelése miatt új tervekre volt szükség, amely már egy masszívabb, erősebb és magasabb gátról szólt. A parti hullámtér árvízvédelmére a főváros kezdetben közel 5 milliárd forintnyi közpénzt kívánt fordítani, az új tervekkel a költségek 12,5 milliárd forintra nőttek, azonban a valós kiadások becslések szerint a 15-20 milliárdot is elérhetik. A projekt megvalósulása esetén nem a Királyok útja-Nánási úton található fővédvonalat erősítik meg, hanem egy teljesen új mobil gát épülne közvetlenül a Duna mellett, amely a teljes Római-part és a Csillaghegyi öblözet árvízvédelméért felelne.

 

A projekt kritikusai szerint magánszereplők ingatlanpiaci érdekeit is szolgálhatja, a mobilgát megépülésével ugyanis a part menti, hullámtérben lévő ingatlanok értéke jelentősen felértékelődne, valamint az építkezési kedv is jelentősen növekedne. A területen található többek között Egri Gábor, műtrágya előállításból és vegyi áruk szállításából meggazdagodott üzletember négycsillagos szállodája, ami annak ellenére kapta meg az építési engedélyt az akkor még Tarlós István vezette kerületi önkormányzattól, hogy legalsó szintje is lakótérként szolgál. Emellett Garancsi István és Nagy György érdekeltségébe tartozó cégek is úgy építenek lakóparkot a területen, hogy arra lakóingatlant hivatalosan még nem lehetne építeni, mivel hullámtérként üdülőterületnek minősül.

 

A szakértői és civil tiltakozás ellenére a Fővárosi Közgyűlés végül 2017 áprilisában fogadta el a mobilgát végső tervezetét. A döntést nem előzte meg társadalmi párbeszéd, mindössze egyetlen lakossági fórum volt tartva az érintett III. kerületben. A döntés időpontjában képviselők még nem voltak birtokában a mobilgáthoz készülő kockázatelemzésnek sem, a terveket annak ismerete nélkül fogadták el. 2017 júniusában a beruházáshoz szükséges engedélyek beszerzése is elindult, a mobilgát tervezett átadási időpontja jelenleg 2019 januárja.

 

 

Azért dolgozunk, hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

▶︎ Támogass minket pártolói tagként: patreon.com/kmonitor
▶︎ Adományozz átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [9]  Oldalak:   1

Hatalmas ingatlanmutyit véd a római-parti mobilgát, annyi milliárdot tesznek zsebre, amennyit mi kifizetünk

Tarlós István főpolgármester a közelmúltban a Római-part növényzetét védő civileket tette felelőssé a terület hézagos árvízbiztonságáért, a projektet azonban sokkal inkább a kormány és a főváros vitái hátráltatják. A folyton változó beruházás közben egyre inkább egy nagyszabású ingatlanmutyi alakját ölti.

Egy hét alatt 2,7 milliárddal lett drágább a római-parti gát

A római-parti gát építési költsége 2,7 milliárddal emelkedett egy hét alatt. A múlt héten még azt mondta a főpolgármester, hogy a gátemelés 10 milliárdba kerül, ám a mai előterjesztésben már 12,7 milliárd szerepel. Fakivágás pedig mindenképpen lesz.

Lenullázták a római-parti gáttendert

Sokadszorra kezdheti elölről a római-parti gátberuházást a fővárosi önkormányzat, a Közbeszerzési Döntőbizottság ugyanis megsemmisítette a tervezési tender eredményét. Budapest – visszaeső jogsértőként – a szokásosnál nagyobb bírságot kapott.

Római-part: a legdrágább ajánlat nyert

Kétszer ült össze a főváros közbeszerzési bizottsága, mire sikerült győztesnek hirdetni a római-parti mobil gát tervezői tenderére érkezett legdrágább ajánlatot.

Halniuk kell a Római-part fáinak

Egyenesbe fordult a római-parti gátépítés. A parlament kiemelt beruházássá nyilvánította a mobil védmű építését, a fővárosi önkormányzat kiírta, majd a múlt héten le is zárta a tervezői tendert. Sok fát ki fognak vágni, de azt ígérik, hogy helyettük újakat telepítenek.

„Beleszaladtunk a természet által kinyújtott késbe”

Legkorábban június végén írják ki a római-parti védmű újabb tervezői tenderét. A nyertes feladata lesz az engedélyeztetés és az árbecslés elkészítése is. De a lényeg nem változott: a főváros mobil gátat szeretne a parton.

Ingatlanbiznisz: magára maradt a mutyibarát polgármester

15 milliárdba kerülhet a metrófelújításra felvenni tervezett 60 milliárd forintos hitel, a főváros mégis meghirdeti a pályázatot. Tarlós István visszautasította a telekspekulációra vonatkozó felvetést a mobil gáttal kapcsolatban, miközben a kerület feloldotta az építési moratóriumot. Tarlós István szerint Illés Zoltán ostoba és indulatos nyilatkozatot tett a Római-gát ügyében.
Találatok: [9]  Oldalak:   1