K-Monitor Adatbázis

Összeszedtük, hogy a Fidesz-közeli vállalkozók közül ki mennyit költött azokra a médiumokra, amelyeket most ingyen adott át egy alapítványnak.

A hasonló tematikájú lapok közül gyakran a legkisebb példányszámúnak jut a legtöbb állami hirdetés. Ez derül ki a 2017-es éves beszámolók és a tavalyi állami reklámköltések összevetéséből. A számokból egyértelműen látszik, hogy semmit nem számít, hány emberhez jut el az üzenet, csak az a fontos, hogy kinél költik el a milliárdokat.

Eredményes évet zártak a fideszes sajtótermékek kiadói és tulajdonosai a 2017-es évek beszámolói alapján. A 2015-ös Simicska-konfliktus után nagy építkezés kezdődött a jobboldalon, annak érdekében, hogy új pillérei legyenek a kormánybarát nyilvánosságnak az elbukott Nemzet-portfólió helyett. A munka, amihez a magyar állam több tízmilliárd forinttal járult hozzá, két éven keresztül zajlott. Az új médiarendszerváltás befejezettnek mondható: a Magyar Nemzet és a Metropol megszűnt, a Class FM és a Lánchíd Rádió elhallgatott, a Hír TV milliárdos veszteségeket termel és leépít, a Heti Válasz pedig vevőt keres, a kormánypárti médiába megállás nélkül ömlenek az állami milliárdok.

A menekültsegítő szervezeteket egybemossa az Iszlám Állammal, de a muszlimoktól és a sajtópertől már fél a kormánylap. Inkább értelmetlen címlappal jelentkezik.

Schmidt Mária 240 millió forintot fizetett a Figyelőért.

Figyelős kiadói munkatársak levelezésének kifürkészését tervezte az egyik középvezető a cég külsős informatikusai segítségével. A birtokunkba került levélváltás szerint úgy fest, legalábbis belefogtak a munkába. Úgy tudjuk, a vállalati belső kémkedés oka az Átlátszó múlt heti cikke a csökkenő előfizetőszámról: Schmidt Mária cégénél informátorunk után kutakodtak.

Előfizetői több mint 17 százalékát elvesztette a Figyelő, amióta Schmidt Mária családi cégének vállalkozása vette át a kiadást, és a hetilap a kormány szolgálatába állt. Tavaly versenyt futottak a kormányközeli nagyágyúk a lapért: mielőtt Schmidték érdekeltségénél landolt a kiadói jog, érdeklődött a Matolcsy-rokon Szemerey Tamás, Garancsi István, az Origót bekebelező Száraz István, valamint a Rogán-közeli HG Média is. A tulajdonosváltás után a kormánybiztos asszony impulzív természete miatt több újságíró otthagyta a kiadót.