language

Akták:

Belgrád-Budapest vasútvonal highlight_off

Személyek:

Simicska Lajos highlight_off

Belgrád-Budapest vasútvonal

Belgrád-Budapest vasútvonal

A Budapest–Belgrád vasútépítési- és fejlesztési projekt hazai szinten és fajlagosan az eddigi legdrágább vasúti beruházásnak ígérkezik. A legnagyobb szakaszból 166 kilométer futna Magyarországon és a tervek szerint a jelenlegi egy sínpár helyett kettő épülne, hogy a teljes vonalon lehetőség legyen kétirányú közlekedésre. Emellett 160km/órára nőne a vonatok sebessége ezzel csökkentve a menetidőt, illetve bővítve az áruszállítás kapacitását. Ugyanakkor az Index információi szerint ez a pár órás menetidő csökkenés, ami elérhető a beruházással nem prioritás a kínai fél számára, hiszen a szerb és macedón szakaszokon amúgy is több órás várakozásra kell számítani. 

A megvalósíthatósági tanulmány nem nyilvános, így nem tudni, mekkora forgalomnövekedéssel és milyen megtérüléssel számol az állam, mint ahogy azt sem, a vonal milyen mértékű gazdaságélénkülést hozna. Az azonban ismert, hogy a kabinet a kezdetekben 750 milliárd forintos költségvetéssel számolt – ez időközben már 800 milliárdra nőtt – a fejlesztést 85 százalékban kínai Eximbank-hitelből fedezi az állam. A nyilvános információk alapján a beruházás a kínai fél érdekét szolgálja, a magyar adófizetőknek kérdéses a projekt hosszú távú megtérülése; amellett, hogy jelentősen túlárazott projektről van szó, a felújítandó vasútvonal magyarországi szakasza egy nagyvárost sem érintene, így a személyforgalom valószínűsíthetően elenyésző lenne a beruházás méretéhez képest. A Figyelő  kalkulációja szerint körülbelül 2400 év alatt térülne meg a projekt, ezt az Index – egy optimistább becsléssel, beleszámolva a vámkezelés adta lehetőséget  – 130 évre szorította le. 

A Soroksár és Kelebia közötti szakaszról (ami 152 km hosszú, így nem fedi a teljes, 166 km-es hazai szakaszt) szóló kivitelezési szerződést 2019 nyarán írták alá. A nyilvánosságra hozott közbeszerzési értesítőből kiderül, hogy Mészáros Lőrinc lett a beruházás egyik nagy nyertese: egyik érdekeltsége, az RM International Zrt. két kínai céggel konzorciumban a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft.-ből és a China Railway Electrification Engineering Group Kft.-vel nyerte el a több, mint 2 milliárd dolláros (mintegy 590 milliárd forintos) közbeszerzést. A beruházásból több más családi cég is kiveheti a részét: az R-Kord és a V-Híd mellett a Mészáros gyerekeihez köthető Fejér B.Á.L. Zrt és veje, Homlok Zsolt érdekeltségébe tartozó Vasútvillamosító Zrt. is bedolgozik a projektbe

A beruházás megkezdéséhez szükséges kínai hitelszerződést 2020 áprilisában írták alá, majd májusban a parlament ⅔-os többséggel megszavazta a vasútépítéssel kapcsolatos szerződések 10 évre szóló titkosítását. A hvg.hu és a Transparency International Magyarország adatigénylési pert indított melyben a, Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. által megkötött, 5 millió forint feletti szerződések kiadását kérelmezték. A pert másodfokon megnyerték – 2021 őszén született meg a jogerős ítélet, mely szerint ki kell adni a vállalkozói szerződéseket. 

A fejlesztés alapkövét 2021 októberében tették le, a beruházásra szánt büdzsé pedig azóta is növekszik.

Simicska Lajos

Simicska Lajos (Székesfehérvár, 1960. január 28.) magyar üzletember, korábbi Fidesz pártpénztárnok, a Hír TV volt elnöke. A sajtó gimnáziumi társa,  Orbán Viktor egyik legfőbb szövetségeseként és a Fidesz-kormányok kedvezményezettjeként tartotta számon. Fia Simicska Ádám Lajos vállalkozó. 

Simicska a később a Fidesz magjául szolgáló Bibó-kollégiumi csapat tagja, 1993-tól a Fidesz gazdasági igazgatója. Kinevezésekor került nyilvánosságra a székházügy, ami a Fidesz 1994-es választási vereségéhez vezetett. 1994 tavaszán a kampányban fontos szerepet játszó, közterületi reklámokkal foglalkozó Mahirt a Fidesz-közeli tulajdonban lévő B-Reklám Kft. által privatizálták, amely cégnek júliusban Simicska igazgatósági tagja, később tulajdonosa és vezérigazgatója lett. 

A Fidesz 1998-as választási nyeresége után az APEH elnökének nevezték ki, az ezt követő hétvégén az APEH informatikai rendszeréből illetéktelen személyek több Fidesz-közeli cég adatait törölték vagy módosították. Szintén 1998-ban történt a Kaya Ibrahim-Josip Tot-ügy, amiben Simicska érintettsége nem bizonyított. Simicska 1999 közepei lemondásakor az APEH szakmailag sikeresen működött: felállt az adórendőrség, az APEH felügyelete alá került a tb-behajtás, és az adóbevételek meghaladták az előző év számait. Lemondását követően vállalkozóként a Fidesz-kormányzat idején nagyértékű közbeszerzéseket nyert cégei (pl. Közgép) által. 

2015 eleje után azonban nyilvános, Orbán Viktor miniszterelnökre tett vulgáris kijelentése óta a média rendszeresen arról tudósított, hogy cégeit megpróbálják ellehetetleníteni. A 2018-as választások előtt a Jobbik támogatójaként tűnt fel, majd 2018 után kiszállt a politikából, hárskúti birtokára vonulva vissza. Cégei a NER jelenlegi oligarcháihoz, döntően Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz vándoroltak.

Találatok/oldal: Listázási sorrend: