K-Monitor Adatbázis

Garancsi István egyik fontos embere irányítja a beruházó Mohamed Alabbar magyarországi cégét. Számos más fejlemény is alátámasztani látszik, hogy a kormányzati megbízásokkal eddig is bőségesen ellátott gazdasági szereplők ebből a projektből is hasznot húzhatnak.

Nemcsak a megépítése volt drága, de a fenntartása sem olcsó a 2019-ben átadott Puskás Arénának. Az uniós közbeszerzési értesítőből most ugyanis kiderült, hogy a gyep karbantartásának ára a kezdeti 180 millióról 453 millióra kúszott. Emellett a stadion őrzése is vagyonokba kerül, akárcsak a fűtése és a megvilágítása.

Az atlétikai stadion megépült a világbajnokságra, ahogy Orbán Viktor szerette volna, a beruházás profitjából pedig a Mészáros család apraja-nagyja csodás hajókirándulást tehet, de a kormány által kizsigerelt és fizetési nehézségekkel küzdő fővárosnak továbbra is be kell érnie a puszta ígéretekkel.

Átadták Magyarország legújabb és legdrágább stadionját, a 2023-as atlétikai világbajnokság helyszínét, a Nemzeti Atlétikai Központot. A beruházás az építkezés ideje alatt többször is egyre drágább lett. Az államtitkár az RTL Híradónak most azt mondta: bízik abban, hogy tartani tudják az utoljára megígért 246 milliárd forintos keretösszeget, de biztosat csak a vébé után mond. A világbajnokságot szervező cég vezérigazgatója szerint a sportesemény nyereséges lesz.

Nem láthatták előre, hogy a TFSE felnőtt férfi futsalcsapata feljut az NBI-be, ezért nem is terveztek be bizonyos műszaki elemeket a Testnevelési Egyetem Csörsz utcai sportlétesítményének fejlesztésébe. De mivel a csapat sikerrel vette az akadályt 2021 nyarán, a csarnokot is alkalmassá kell tenni az első osztályú mérkőzések rendezésére. Többek között ezzel indokolták, hogy ismét drágult a beruházás, amelynek Mészáros Lőrincék ZÁÉV-je a kivitelezője. A költségek az eredeti tervekhez képest így már 3,5 milliárd forinttal nőttek. Igaz, közben a futsalcsapat ki is esett az NBI-ből.

Elkészült a versenypálya a budapesti világbajnokságra épülő atlétikai stadionban. A szerdai sajtóbejáráson a kivitelezők és a szervezők azt mondták: világszínvonalú létesítménnyel gazdagodik Budapest. Az augusztusi atlétikai vb-re épülő stadiont júniusban adják át, a legfrissebb kormányhatározat szerint a költségek 246 milliárd forintnál tartanak.

Ezekben napokban Szijjártó Péter és Fürjes Balázs is olimpiáról álmodik. A külügyminiszter abszolút alkalmasnak tartja Budapestet egy olimpia megrendezésére, az államtitkár pedig a rendezéssel kapcsolatos szenvedélyét osztotta meg a közvéleménnyel.

Válság ide, megszorítások oda, a 2023-as atlétikai világbajnokság megastadionja zavartalanul épül, nemrég újabb tízmilliárdokat adott rá a kormány. Meglepő módon ezúttal a helyi önkormányzat is elégedett.

Tervezési és engedélyezési fázisban van az FTC népligeti sporttelepének fejlesztése. A tervek szerint 2023-ban indulna az első ütem egy több csarnokból álló sportközpont építésével, majd 2025-tól egy fociakadémia készül, négycsillagos hotellel és kápolnával. A zöldek legalább 20-25 százalékban zöld energiát fognak használni, és ahol lehet, oldal- és felülvilágító felületeket terveznek az épületekre, hogy kevesebb áramot fogyasszanak.

A munkára kiírt közbeszerzést konzorciumban nyerték el a felcsúti nagyvállalkozó gyerekei.