K-Monitor Adatbázis

Az alkotmányügyi szakbizottság után a héten várhatóan az EP plenárisa is támogatni fogja egy uniós szintű etikai testület felállítását, amely egyelőre hét EU-intézményben felügyeli majd a választott politikusokra és tisztviselőkre vonatkozó magatartási szabályok betartását.

Elérkezett a rekultiváció ideje a gánti dolomitbányában. Az Orbán család bányájában még ezen is keresni fognak, miután megkapják az összes engedélyt ahhoz, hogy építési-bontási hulladékkal töltsék fel az üregeket. A kormány nemrég enyhített a szabályozáson, már nem kell vízügyi engedély, így a gánti bánya alatt futó karsztvíz sem lehet akadálya a sittel való feltöltésnek.

Megigényelték az íveket és elkezdik az aláírásgyűjtést a jóváhagyott népszavazási kezdeményezésükhöz, ezzel párhuzamosan új kérdést is benyújtanak – mondta az LMP-s Kanász-Nagy Máté. Közben civilek is azt kérik a köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá az építészeti törvényt, amelybe átemelték a kiemelt beruházások szabályozását, a korábbiaknál is kevesebb lehetőséget hagyva a közvetlenül érintettek számára.

Egy nem nyilvános kormányhatározat szerint Mészáros Lőrinc cége 17 milliárd forint pluszpénzt kaphatott volna egy vasúti beruházásra előre megszabott feltételek mellett. Most egy másik rendelettel egyszerűen odaadta a kormány ezt az összeget, sőt meg is fejelte.

Nagyon kicsi az esély arra, hogy július 1-jén országos szinten elindul az új hulladékgazdálkodási rendszer. A budapesti kommunálisszemét-szállításért felelős társaság, a Budapesti Közművek (BKM) például még nem szerződött le a Mollal. A BKM nemcsak Budapesten szállítja el a szemetet, hanem az agglomerációban is, a Mol régiókoordinátori feladatot szán neki. A kormány eközben már azon gondolkodik, milyen kártérítést kaphat a Mol, ha nem indul el időben a rendszer.

Már márciusban sejthető volt, hogy a Molnak nagy valószínűség szerint nem sikerült beszereznie a szükséges engedélyeket ahhoz, hogy júliusban átvehesse a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét, amire a hulladéktörvény és a magyar állammal kötött koncessziós szerződés is kötelezi őket, a Mol álláspontja mégis az volt, hogy elég, ha a vele szerződő alvállalkozók rendelkeznek a szükséges engedélyekkel. Most a kormánytöbbség úgy tervezi módosítani a hulladéktörvényt, hogy a Mol álláspontja érvényesüljön.

Miután a kormány koncesszióba adta a Molnak a hazai hulladékkezelés nagy részét, durva díjemelést jelentett be: van olyan anyagáram, ahol 979 százalékos a drágulás. Ezt közvetlenül a Mol cégének kell befizetniük a gyártóknak, akik az eddigi tapasztalatok alapján be fogják építeni a termékek árába. Vagyis nem csökken, sőt a boltok kasszájánál fogja a lakosság megfizetni a szemétszállítás valódi díját, illetve a Mol busás bevételét. A osztrák díjak is alacsonyabbak a magyarnál.

Bő egy hónap múlva már a Mol koncessziós cége kezeli a Magyarországon keletkező hulladékot. Egyik napról a másikra kell átállni, sok kérdés bizonytalan még. Nem tudni például, hogy a hulladékos cégeknél felhalmozott készletekkel mi lesz, a Mol mennyi fizet majd az értékkel bíró fém-, papír- és műanyaghulladékért.

Bár a befagyasztott uniós pénzeket nem érinti, az Európai Bizottság kötelezte a magyar kormányt, hogy ültesse jogrendjébe a bejelentővédelemre vonatkozó uniós irányelvet, amit már 2021 decemberéig meg kellett volna tennie. A K-Monitor, a Transparency International és a TASZ közös elemzésben vizsgálta meg a kormány által nemrég benyújtott törvényjavaslatot – írja a K-Monitor blogja, a K-Blog.

Ha az Országgyűlés március első felében meghozza a szükséges döntéseket, az Európai Bizottság legkorábban május körül elvégezheti a jogállami feltételrendszerről szóló eljárás keretében a magyar intézkedések értékelését – közölte csütörtökön a Szabad Európának és a Népszavának nyilatkozva Johannes Hahn uniós költségvetési biztos.