K-Monitor Adatbázis

A kaszinók és a cigi után a foci környékén is felbukkantak a vagyonkezelő alapítványok. Kisvárdán már a főszponzor és a mindenható sportigazgató is így látta biztosítva a jövőt.

Most éppen a hazai csirkefeldolgozás legnagyobb szereplőjének NER-es bekötésű tulajdonosa bízta tekintélyes vagyonát egy családi alapítványra.

Az utóbbi hónapokban szokatlanul kevés, alig 200 millió forint támogatást osztottak szét a Szerencsejáték Zrt. szponzorációs keretéből. A kevésből jutott 40-40 millió Bayer Zsolt és az egykori ATV-vezér cégeinek, illetve a dunakeszi sportegyesületnek is, ahol egykor Szijjártó Péter futsalozott.

Vajon mennyire azon múlik a támogatások odaítélése, hogy az adott üzemeltető mennyire fekszik jól a kormánynál?

Válság ide, megszorítások oda, a 2023-as atlétikai világbajnokság megastadionja zavartalanul épül, nemrég újabb tízmilliárdokat adott rá a kormány. Meglepő módon ezúttal a helyi önkormányzat is elégedett.

Három éve működniük kellene a „hazafias szempontból fontos” sportokat oktató intézményeknek, s noha az alapkőletételek nagy csinnadrattával lezajlottak, még az érintett önkormányzatok sincsenek képben, mi a helyzet az építkezésekkel.

Megnéztük a nettó 2,4 milliárd forintból épült luxus-teniszakadémiát Kisvárda mellett, amit a volt fejlesztési miniszterhez, Seszták Miklóshoz köthető alapítvány húzott fel közpénzből. A szántóföldek között megvalósult teniszparadicsom ugyan már egy éve megnyílt, de nincs nyoma, hogy az öt évfolyamos iskolában elindult volna az akadémiai oktatás, a sportlétesítmény oldalán pedig igazán művészet foglalt időpontot találni. A közpénzzel kitömött alapítvány nem válaszolt az adatigénylésünkre, amiben azt szerettük volna megtudni, mennyien használták a pályákat, és miből tartják fent az akadémiát. Több mint 1 milliárd forintot költöttek a szomszédos tó turisztikai fejlesztésére is, aminek a keretében többek között hobbit-házakat húztak fel. Ezeknél a fejlesztéseknél azonban többnyire zárt kapuk fogadtak minket, és még mindig a helyi kocsma tölti be leginkább a turisztikai információs központ szerepét.

A kormány most már naponta írja át az építési szabályokat úgy, hogy a „nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű” beruházásokra ne legyenek érvényesek az általános jogszabályok.

Tíz éve szabálytalanul költötték el a közpénzt Nyírbátorban, az akkor épített pályákat most árverezték el. De itt legalább volt mit eladni, nem csak lelépett valaki a pénzzel.

A jelenleg NBII-ben játszó Nyíregyházi Spartacus fociklub is új stadiont kap, melynek előkészítésére és megvalósítására a kormány 19,1 milliárd forintot szán. A nyertes ajánlatot két cég adta be közösen: a Puskás Aréna építésében is résztvevő Épkar Zrt., valamint a nyíregyházi székhelyű Nyír-Wetland Generál Zrt., Ha kihasználják a teljes 19,1 miliárd forintos keretet, akkor a nyíregyházi az egyik legdrágább magyar stadion lehet.