Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen. A magyar kormány nemcsak a profi futballisták, de az utánpótlás irányába is rengeteg közpénzt irányított, csak a leghíresebb, a felcsúti fociakadémiára több mint húszmiliárd forintot költött – TAO-támogatások formájában – az elmúlt években. A nemzeti futballmánia nem állt meg a határoknál, néhány éve a szomszédos országok magyarlakta területein is építkezések kezdődtek. Azóta különböző állami szervezeteken keresztül sok milliárd forintnyi közpénzt költöttünk határon túli futballakadémiákra. Arról eddig keveset lehetett tudni, hogy a külhoni magyar sportklubok pontosan mire kapták ezt a pénzt, mi viszont megszereztük és most nyilvánosságra is hozzuk az erre vonatkozó szerződéseket. Cikksorozatunk első részében a Szlovákiában, Romániában, és Szerbiában működő magyar fociakadémiák eddig összesen 16 milliárd forintnyi magyar állami támogatásáról lesz szó.
Mind a magyar, mind a szerb fél titkolja a Délvidéki Sport Akadémiára szánt magyar állami támogatásból fizetett eddigi, és tervezett kiadásokat. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) azzal utasította el az iratok kiadását, hogy ő csak közvetítő, a támogatás bonyolítója és ellenőrzője a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, illetve a projekt gazdája, a Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK) – érdemi információt viszont egyik magyar állami szervezettől sem kaptunk. Így továbbra sem tudni, hogy a magyar költségvetési forrásokból milyen fejlesztések valósulnak meg, mennyiből, és kinek a kivitelezésében. Az sem világos, hogy ki és milyen forrásokból fogja fenntartani a stadiont és az akadémiát.
Vajdasági magyar politikusok, magyarországi üzletemberek és egy vádalkus bűnbánó maffiózó: az ő közreműködésükkel veszett nyoma a több, mint 40 aranykoronás, 1-es és 2-es minőségi osztályba tartozó földeken gazdálkodó Topolya melletti Krivaja állami gazdaság vagyonának. A kisrészvényesek kártalanítása ígéret maradt. Balla Lajos riportja.
A 9 milliárd forintnyi uniós támogatás elsíbolására kitalált céghálóba lett, szlovák és szerb cégeket is beszerveztek. A szálak offshore cégekhez, Hongkongig vezetnek. Olyasmiket vettek tőlük, amijük nem is volt.
Elkezdődött az Európai Bizottság és a magyar kormány között az a tárgyalás, amelynek végén kiderül, mennyi pénzt veszít az ország a kormányfő vejének volt érdekeltsége miatt.
A szerb törvények szerinti közérdekű adatigényléssel fordulnak helyi politikusok a vajdasági Ada polgármesteri hivatalához, hogy megtudják, valójában spóroltak-e és pontosan mennyit a Tiborcz kapcsán elhíresült Elios LED-lámpáin, vannak ugyanis fenntartásaik. A fogyasztói panaszok Szerbiában hasonlóak, mint Magyarországon: sötétebb van, mint volt, különösen a járdákon. A beruházás pedig, ha ez egyáltalán lehetséges, még átláthatatlanabb: itt nem kukacoskodik az OLAF.
Kiskorúsították a magyar nemzetiségű választópolgárokat – összegzi elemzésében vajdasági szerzőnk, az Oromhegyes Helyi Közösség elnöke, aki szerint igenis sérülhet a választás tisztasága, ha aktivisták is közreműködnek a levélszavazatok begyűjtésében. Aggályosnak tartja a magyarországi országgyűlési választásokon való részvételre buzdító hirdetéseket is: nem tudni, pontosan ki a feladó, honnan a pénz rá, ráadásul a közzététel sérti a szerb reklámtörvényt is.
Soha nem látott tőkeinjekcióval, 65 milliárd forinttal támogatja a magyar kormány a vajdasági magyar terület- és gazdaságfejlesztési stratégia megvalósítását. A támogatások lebonyolítására létrehozott Prosperitati Alapítvány működése 2016 óta jelentősen megbolygatta a vajdasági agrártársadalmat, hiszen a változások nemcsak a pályázói kört érintik, hanem – nemzetiségtől függetlenül – kihatnak a gazdasági élet minden szereplőjére.
A vajdasági Prosperitati Alapítvány kezeli azt a 65 milliárd forintnyi támogatást, amit a magyar kormány a szerbiai magyar közösség támogatása címén tol az ottani gazdaságba. Nem tűnik alaptalannak a feltételezés, hogy a pénzadománnyal a kormány támogatást, konkrétan vajdasági magyar szavazatokat is vásárol. A projektben a Vajdasági Magyar Szövetség a kormány partnere: a Prosperitati egyértelműen a VMSZ befolyása alatt áll. A hipotézist igazolni látszik az a tény, hogy egy korábban kiszivárgott, a VMSZ által összeállított, a támogatandó pályázókról szóló lista nagyban egyezik a ténylegesen támogatottak listájával. A Prosperitati viszont megtagadta, hogy betekinthessünk a pályázati dokumentumokba, így a legfontosabb számszerű adatok nélkül kell értékelnünk a program politikai indokait és lehetséges következményeit. Egy biztos: az anyaországból érkező támogatás (mellék)hatásai komoly átrendeződést indíthatnak el a vajdasági gazdaságban, elsősorban az agráriumban.
A Volvo-gate az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb pécsi korrupciós ügye lehet – írtuk csütörtökön késő éjjel közölt cikkünkben. Részletesen bemutattuk azt is, milyen előzmények vezettek ahhoz, hogy 2008-ra a csőd szélére sodródott a korábbi pécsi önkormányzati közlekedési cég, a Pécsi Közlekedési (PK) Zrt. És megírtuk azt is, hogy 2014. év végére miért volt egyre nagyobb szükség arra Pécsett, hogy amint lehetséges, saját tulajdonú buszflottát szerezzen a baranyai megyeszékhely új közlekedési cége, a Tüke Busz Zrt. A Szabad Pécs újságírói által az elmúlt hónapokban folytatott beszélgetésekből, bemutatott dokumentumokból, bizonyítékokból, hatóségi tájékoztatásokból, illetve részben ma is nyilvánosan elérhető iratokból egy legalább négy országon átívelő korrupciós ügy rajzolódott ki, amelyben branyai közszereplők is érintettek lehetnek. De, hogy hogyan is lett egy ilyen fontos közérdekű ügyből, mint a buszbeszerzés az egyik legnagyobb pécsi korrupciós ügye? Egyáltalán miért és hogyan indult nyomozás? És mi köze van mindehhez a terrorizmusnak? Elmeséljük.
