language

Kulcsszavak:

támogatás highlight_off

Akták:

TAO-pénzek highlight_off

TAO-pénzek

TAO-pénzek

Az Orbán-kormány a társasági adó szabályozásának (1996. évi LXXXI. törvény) átalakításával lehetőséget teremtett arra, hogy az adózók az alábbi kedvezményezett célokra tegyenek felajánlást:

  • a) filmalkotás támogatására

  • b) előadó-művészeti szervezet támogatására (2018-ig)

  • c) látvány-csapatsport támogatására. 

2014-ben 17 milliárd volt a magyar színházi élet TAO-bevétele, ami Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója szerint nem azokhoz jutott, akik meg is érdemelnék, és rászorulnak, hanem azokhoz, akik ügyesek. A szakmai szervezetek a TAO-rendszer újragondolását, a pályázati folyamat nagyobb nyilvánosságát tartották kívánatosnak. 

2018-ban a kormány bejelentette: a visszaélések és egyenlőtlenségek miatt megszünteti előadó-művészeti szervezetek tao-támogatását és a támogatások elosztása a kormány elbírálása alá kerül. Bár Gulyás Gergely kijelentette, miszerint „a kulturális támogatás nem politikai alapon történik”, látható, hogy a kultúrtao eltörléséből a kormányközeli kulturális intézmények profitáltak, miközben rengeteg független színházi társulat jövője vált kérdésessé. Bár érkeztek ígéretek ígért a kieső támogatások kompenzációjára, ennek elosztása szintén egyenlőtlenre sikeredett: a Nemzeti Színháznak – nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítését követően – a jegybevétele után 76 millió forintra jogosult összeg helyett eredetileg ennek több, mint tízszeresét (800 millió forintot), végül “csupán” ötszörösét (400 millió forintot) ítélte meg az EMMI. 

A sportcélú támogatás utáni adókedvezmény (az adózás előtti eredményt csökkentő) igénybe vétele 2012 óta folyamatosan növekszik. A Transparency International 2015. októberi jelentése szerint a látványsportágak átláthatatlanul jutottak négy év alatt 200 milliárd forint támogatáshoz. A tanulmány szerint a TAO-támogatásokon keresztül folyósított pénzek a kormány állításával szemben nem magánadományok, hanem közvetett állami támogatások - így kezeli azt az Európai Bizottság is. A 200 milliárd forintból 75 milliárdot a labdarúgás kapott, a legnagyobb nyertes pedig a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány, mely úgy kapta meg ennek a 12%-át, hogy összesen 1100 klub osztozott a pénzen. A felcsúti stadion 3,1 milliárdos költségvetéséből 2,55 milliárdot fedezett a TAO-támogatás, a G7 összesítése alapján pedig 2021-ig összesen 35 milliárd adóforint érkezett támogatás formájában az alapítványhoz. Bár Felcsút kiemelkedik a TAO-támogatások tekintetében, a Seszták Miklóshoz köthető Várda Sport Egyesület és a Tállai András-féle Mezőkövesd Zsóry FC is jelentős TAO-támogatásokkal gazdálkodhat. Mindez bizonyítéka annak, hogy a politika összefonódik a sporttal, hiszen a látványcsapatsportok szövetségeit politikusok irányítják, ráadásul a támogató cégek kiléte is ismeretlen marad. Okkal feltételezhető, hogy ezek a gazdasági szereplők nem jótékonykodásból, hanem politikai kapcsolataik okán csatornázzák a sportba az amúgy a költségvetésbe befizetendő társasági adójukat.

A kritikák ellenére 2016 őszén a Nemzetgazdasági Minisztérium sürgősséggel beterjesztett és megszavazott törvénymódosítása szerint ezentúl adótitok, hogy ki mire kapott adókedvezményt, illetve adótitok lesz az összes olyan felajánlás is, amelyek leírhatóak az adóból. Egy 2016 októberi bírósági ítélet nyomán ugyanakkor a TAO-kedvezmény közpénznek számít, amivel el kell számolnia a felhasználójának.

A kormány a 2016-os évre mindössze 64-69 milliárd forint társaságiadó-veszteséget tervezett a költségvetési törvényben, ehhez képest a látvány-csapatsport támogatás adóvesztesége két éve 135 milliárd forintot tett ki. Vagyis a TAO-támogatások eddigi rekordévében a tényleges adóveszteség kétszeresen felülmúlta a tervezett mértéket. Míg idehaza tagadta, addig Brüsszelben elismerte a magyar kormány, hogy a látvány-csapatsport támogatási rendszer állami pénzből működik. 2011-2021 között a TAO-rendszernek köszönhetően a költségvetési összegeken felül még 1107 milliárd áramlott a sport területére.

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [261]  Oldalak:   <<  <  3 4 5 6 7 8 9 10 11 12   >  >>

106 millió forint TAO-ból építenek egy dombot Felcsúton

Az alapítvány honlapján közzétett program szerint a Magyar Labdarúgó Szövetség által jóváhagyott 1,1 milliárd forintból a legtöbb pénzt, 375 milliót előfinanszírozott ingatlan-beruházásra, felújításra fordítják, 311 milliót előfinanszírozott tárgyi eszköz beszerzésre, 254,1 millió az utánpótlás-nevelés feladatait szolgálja, 106 millió a személyi jellegű ráfordításokat fedezi, 76 millió forintot pedig utófinanszírozott ingatlan-beruházásra, felújításra fordítanak. Emellett építettek egy "futódomb, lépcső elnevezésű felépítményt" több mint 106 millió forintból. A "felépítmény" a sportolók képességfejlesztését szolgálja, ami a valóságban egy kb. 31 méter hosszú, 17 méter széles domb, melynek legmagasabb pihenő része 2,25 méter magas. A 106 millió forintos személyi jellegű ráfordítás a sportfejlesztési program szerint 58 alkalmazott fizetéséhez járulna hozzá,

Idén sem marad milliárdos nagyságrendű közpénz nélkül a felcsúti fociakadémia

Várhatóan idén is az Orbán Viktor által alapított és Mészáros Lőrinc által elnökölt Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak juthat a legtöbb közpénz a labdarúgással foglalkozó szervezetek közül. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) adatbázisa szerint a felcsúti akadémia számára ezúttal 1,12 milliárd forintos tao-támogatást hagytak jóvá, azaz ekkora összeget fizethetnek a baráti cégek adójukból a költségvetés helyett a politikai okokból fontos alapítványnak.

1,1 milliárdnyi TAO-pénz mehet Felcsútra idén

Minden jel szerint bőven van helye a közpénznek számító TAO-támogatásoknak a felcsúti fociakadémián. Miközben az idei év elméletileg a visszafogásról szól a TAO-támogatások terén, Felcsút idén is milliárdos nagyságrendű fejlesztést kíván végrehajtani.

Családi biznisz lett a TAO-pénzekből összedobott velencei sportuszoda építése

Kihirdették az 5 milliárdos komplexum kivitelezőit: az építkezés és üzemeltetés egyik nyertese ugyanannak a cégnek a tulajdona, mely egy további érdekeltségén keresztül benne van a magát az építkezést és üzemeltetést megrendelő vállalatban. És mindegyik a Csapó családhoz tartozik.

Másodosztályú kézilabdacsapat edzője és klubelnöke is 9 milliós Jaguart használ

A ceglédi klub adósságban úszott, a kormány az év végén majd 220 millióval kisegítette, az elnök rá egy hétre szerződést kötött két felső kategóriás autó bérlésére.

Akkor most 2 milliárd forint közpénzt dobtunk ki az ablakon?

Egy évvel ezelőtt fordult lejtmenetbe a balmazújvárosi foci, most pedig úgy tűnik, sikerült elérni a gödör alját is. Hogy innen merre vezet az út, lesz-e egyáltalán kiút, vagy temethetik a focicsapatot a hajdúságiak, az egyelőre még kérdés. Tiba István, a tulajdonos önkormányzatot képviselő vezető egy interjúban elárulta, náluk is a legjobban kereső játékos havi 7000 eurót valamivel több mint 2 millió forintot vihetett haza. A csapat körül egyébként több furcsaság is napvilágot látott mióta kiestek az NBI-ből és a focit mérsékelten támogató városvezetés került Balmazújvárosban hatalomra. Egyrészt tavaly ősszel már majdnem csődbe vitte a várost a focicsapat, akkor átmeneti segélyként 22,4 milliót adott a város a Sport Kft.-nek. Majd kiderült, hogy az önkormányzati szociális bérlakásokban laknak a focisták, akiket a tervezettnél később sikerült "kilakoltatnia" a városvezetésnek. Tiba még adómentességet is elintézett. Tibának köszönhető megtakarítás mellett összesítésünk szerint 2011 és 2019 között majdnem 2 milliárd forint tiszta közpénzt áramoltattak a hajdúsági focicsapathoz a fejlődés jegyében - vagy inkább reményében. A történet és a pazarló gazdálkodás eredménye a hírek szerint immár a 400 millió forintos mínuszt is meghaladja.

Több mint egymillió ember tűnt el a színházakból, miután megszűnt a kultúr-tao

A színházak finanszírozását alapvetően meghatározó tao-rendszer 2009-es bevezetése után szárnyalni kezdett a színházak látogatottsága, legalábbis a statisztikák szerint. Az elmúlt hatvan évben példa nélküli volt ez a meredek növekedés.

Csapat nincs, de 1 milliárdos röplabda csarnokot épít Veresegyház

Veresegyházán lassan már mindent megépítenek, amire csak TAO-támogatást igénybe lehet venni. A legújabb projekt az egymilliárdos röplabdacsarnok. Az akkori pénteki ülés egyetlen napirendi pontjaként úgy szerepelt a "Veresegyházi Katolikus Gimnázium épületegyütteséhez kapcsolódó röplabda-munkacsarnok építésének támogatása", hogy a helyi sportegyesületnek nincs röplabda szakága. Igaz, hasonló hiányosság nem szokott gondot okozni, ezt a kiskaput a vonatkozó jogszabályok is feltétellel bár, de nyitva hagyják. Ez a kiskapu pedig lehetővé teszi, hogy ott is épüljön olyan létesítmény, ahol korábban erre megfelelő hivatásos, vagy amatőr csapat hiányában nem volt szükség. Mindössze annyi kell, hogy a beruházni kívánó szervezet összeálljon egy olyan egyesülettel, melynek van megfelelő szakága és csapata. a tervezett költség várhatóan bruttó 1,008 milliárd forint lesz. Ehhez a röplabda klub 706,1 ezer forint TAO-t szeretne lehívni, az egyház 231,7 millióval szállna be,

A pécsi önkormányzat súlyos hiányosságokat talált a POSZT színházi találkozót szervező cégnél

Az Átlátszó birtokába került a Páva Zsolt polgármester által elrendelt vizsgálat eredménye, amely komoly problémákat talált a Pécsi Országos Színházi Találkozót szervező, az önkormányzat tulajdonában lévő POSZF Nkft.-nél. A cég 2017-ben és 2018-ban TAO-támogatás szerzése érdekében együttműködési megállapodást kötött az Aktor Nkft.-vel, ám a vizsgálati jelentés szerint a teljesítésigazolások ellenőrizhetetlenek, az Aktor 2017-ben jogtalanul fogadott TAO-pénzeket, és a POSZF gazdálkodása nem átlátható
Találatok: [261]  Oldalak:   <<  <  3 4 5 6 7 8 9 10 11 12   >  >>