language

Lapok:

Magyar Nemzet (MNO) highlight_off

Akták:

TAO-pénzek highlight_off

Magyar Nemzet (MNO)

A lapot Pethő Sándor és Hegedűs Gyula alapította 1938-ban. Jobboldali, náciellenes lap volt. 1944-45 között rövid időre a német megszállás idején betiltották. Utána rendszert bíráló politika álláspontot nem közölhetett. 1953-tól a lap Nagy Imrét támogatta Rákosival szemben. 1954-ben a Hazafias Népfront lapja lett, de 1956-ban felvállalta a Petőfi-kör népszerűsítését. A forradalom vezető sajtóorgánuma és a kormány félhivtalos lapja lett. November 4-től 1957 szeptemberéig nem jelenhetett meg a lap.

 

A lapprivatizáció, a konfliktusok miatt a lap népszerűsége csökkent a rendszerváltás után. 1996-ban a Postabank lett a lap tulajdonosa. Ekkor egy mérsékelt, független jobboldali lapként működött. 2000-ben a Magyar Nemzet egyesült a Napi Magyarország nevű, radikálisabb jobboldali nappal, innentől nyíltan a Fideszhez közel álló lapként működött. A Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. tulajdonosa a Fidesz volt pártpénztárnoka, Simicska Lajos volt. 2015-ben, a Simicska-Orbán szakítást követően ennél a lapnál is felállt a szerkesztőség Fideszhez hű része, a lap innentől polgári konzervatív, ellenzéki hangvételűvé vált. A 2018-as kampányban aktív szerepet vállalt korrupciós ügyek közlésével, de a kétharmados Fidesz-győzelem után Simicska hirtelen bejelentette: felfüggeszti a Magyar Nemzet kiadását. Utolsó száma 2018. április 11-én jelent meg. 2019február 6-tól a Magyar Idők átvette az időközben megszűnt Magyar Nemzet nevét, miután Simicska médiabirodalmát újra a Fideszhez közeli oligarchákhoz került. A jelenlegi Magyar Nemzetet a Magyar Idők Kiadó Kft. adja ki, melynek tulajdonosa a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány nevű fideszes médiakonglomerátum.

A lap főszerkesztője: Toót-Holló Tamás.

Támogasd a sajtóadatbázis fenntartását rendszeres adományoddal,

hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!

TAO-pénzek

TAO-pénzek

Az Orbán-kormány a társasági adó szabályozásának (1996. évi LXXXI. törvény) átalakításával lehetőséget teremtett arra, hogy az adózók az alábbi kedvezményezett célokra tegyenek felajánlást:

  • a) filmalkotás támogatására

  • b) előadó-művészeti szervezet támogatására (2018-ig)

  • c) látvány-csapatsport támogatására. 

2014-ben 17 milliárd volt a magyar színházi élet TAO-bevétele, ami Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója szerint nem azokhoz jutott, akik meg is érdemelnék, és rászorulnak, hanem azokhoz, akik ügyesek. A szakmai szervezetek a TAO-rendszer újragondolását, a pályázati folyamat nagyobb nyilvánosságát tartották kívánatosnak. 

2018-ban a kormány bejelentette: a visszaélések és egyenlőtlenségek miatt megszünteti előadó-művészeti szervezetek tao-támogatását és a támogatások elosztása a kormány elbírálása alá kerül. Bár Gulyás Gergely kijelentette, miszerint „a kulturális támogatás nem politikai alapon történik”, látható, hogy a kultúrtao eltörléséből a kormányközeli kulturális intézmények profitáltak, miközben rengeteg független színházi társulat jövője vált kérdésessé. Bár érkeztek ígéretek ígért a kieső támogatások kompenzációjára, ennek elosztása szintén egyenlőtlenre sikeredett: a Nemzeti Színháznak – nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítését követően – a jegybevétele után 76 millió forintra jogosult összeg helyett eredetileg ennek több, mint tízszeresét (800 millió forintot), végül “csupán” ötszörösét (400 millió forintot) ítélte meg az EMMI. 

A sportcélú támogatás utáni adókedvezmény (az adózás előtti eredményt csökkentő) igénybe vétele 2012 óta folyamatosan növekszik. A Transparency International 2015. októberi jelentése szerint a látványsportágak átláthatatlanul jutottak négy év alatt 200 milliárd forint támogatáshoz. A tanulmány szerint a TAO-támogatásokon keresztül folyósított pénzek a kormány állításával szemben nem magánadományok, hanem közvetett állami támogatások - így kezeli azt az Európai Bizottság is. A 200 milliárd forintból 75 milliárdot a labdarúgás kapott, a legnagyobb nyertes pedig a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány, mely úgy kapta meg ennek a 12%-át, hogy összesen 1100 klub osztozott a pénzen. A felcsúti stadion 3,1 milliárdos költségvetéséből 2,55 milliárdot fedezett a TAO-támogatás, a G7 összesítése alapján pedig 2021-ig összesen 35 milliárd adóforint érkezett támogatás formájában az alapítványhoz. Bár Felcsút kiemelkedik a TAO-támogatások tekintetében, a Seszták Miklóshoz köthető Várda Sport Egyesület és a Tállai András-féle Mezőkövesd Zsóry FC is jelentős TAO-támogatásokkal gazdálkodhat. Mindez bizonyítéka annak, hogy a politika összefonódik a sporttal, hiszen a látványcsapatsportok szövetségeit politikusok irányítják, ráadásul a támogató cégek kiléte is ismeretlen marad. Okkal feltételezhető, hogy ezek a gazdasági szereplők nem jótékonykodásból, hanem politikai kapcsolataik okán csatornázzák a sportba az amúgy a költségvetésbe befizetendő társasági adójukat.

A kritikák ellenére 2016 őszén a Nemzetgazdasági Minisztérium sürgősséggel beterjesztett és megszavazott törvénymódosítása szerint ezentúl adótitok, hogy ki mire kapott adókedvezményt, illetve adótitok lesz az összes olyan felajánlás is, amelyek leírhatóak az adóból. Egy 2016 októberi bírósági ítélet nyomán ugyanakkor a TAO-kedvezmény közpénznek számít, amivel el kell számolnia a felhasználójának.

A kormány a 2016-os évre mindössze 64-69 milliárd forint társaságiadó-veszteséget tervezett a költségvetési törvényben, ehhez képest a látvány-csapatsport támogatás adóvesztesége két éve 135 milliárd forintot tett ki. Vagyis a TAO-támogatások eddigi rekordévében a tényleges adóveszteség kétszeresen felülmúlta a tervezett mértéket. Míg idehaza tagadta, addig Brüsszelben elismerte a magyar kormány, hogy a látvány-csapatsport támogatási rendszer állami pénzből működik. 2011-2021 között a TAO-rendszernek köszönhetően a költségvetési összegeken felül még 1107 milliárd áramlott a sport területére.

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [17]  Oldalak:   1 2   >  >>

Itt az újabb megalomán sportberuházás

Elképesztő összegek láttak arról napvilágot, hogy az Orbán-kormány mennyi közpénzt pumpált az általa stratégiai ágazattá kinevezett sportba. Az Mfor.hu adatai alapján nem kevesebb mint 1475 milliárd forint áramlott elsősorban a versenysportba, amiből 522 milliárd forint a társaságiadó-kedvezményből, azaz a taóból származik – ezt korábban megírtuk egy hatrészes, a látványsportágakat bemutató sorozatban –, míg 342 milliárd forintot a stadionfejlesztési programra költött el a központi költségvetés.

Siófok az új Felcsút: milliárdos üzlet vagy valami más zajlik a Balaton-partján

Mindenesetre sokan azt állítják, a csapat tulajdonosa és ügyvezetője, Fodor János épp olyan emberekkel van jóban, akikkel mostanság kell: így például az ő cége adta el Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos érdekeltségének a Balaton-parti rádiót, a Part FM-et. A már említett csarnok építési munkálataiban pedig alvállalkozóként olyan cégek voltak jelen, mint Orbán Viktor veje, Tiborcz István egykori cége, az Elios Zrt. vagy a stadionépítésekből ismert kormányközeli West Hungária Bau. A fővállalkozó amúgy a négyfős, budapesti székhelyű Peszter Építőipari és Kereskedelmi Kft. volt, amelynek ügyvezetője, a helyi Baller András neve megegyezik a Siófoki Kézilabda Clubnál a felnőtt- és utánpótlás-vezetői asszisztensének nevével. A csapat szponzoraiként pedig olyan cégek neve tűnt fel a reklámtáblákon, mint a Magyar Építő, a ZÁÉV, a Földgázszolgáltató Zrt. és az állami Szerencsejáték Zrt.

A focisták nyomába nem ér, de milliárdok forognak a kulturális taóban

A Magyarországon működő vállalkozások társasági adójuk (tao) egy részét felajánlhatják a látványsportágak mellett a filmek és a nyilvántartásba vett előadó-művészeti szervezetek támogatására is. A taorendszer 2011-es bevezetése óta ez a fajta támogatás a harmadik legfontosabbá nőtte ki magát a költségvetés és a Nemzeti Kulturális Alap után. Kulturális célú támogatás esetén az adóelőlegből és az adóelőleg-kiegészítésből felajánlott összegnek, de legfeljebb a fizetendő adó 80 százalékának 7,5 százaléka írható jóvá. Amennyiben egy cég kizárólag az éves adóbevallásában rendelkezik a taotámogatásról, az adójóváírás mértéke legfeljebb a fizetendő adó 80 százalékának 2,5 százaléka lehet.

Egyre csak ömlik az állami támogatás a fociba

Amióta a nyereséges cégek adójuk egy részét sportszervezeteknek is adhatják ahelyett, hogy befizetnék az államkasszába, elképesztő mennyiségű közpénz jutott a magyar labdarúgásnak. Sőt, rossz nyelvek szerint magát a társaságiadó-kedvezményt is azért találták ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kedvenc sportága visszanyerhesse régi dicsőségét. A foci négy másik sportággal együtt 2011-ben került be a látványsportágak közé, és a taónak, illetve a kormány stadionfejlesztési programjának köszönhetően olyan helyzetbe került, mint eddigi története során talán még sosem.

Hiába a pénzeső, sorsára hagyják a taórendszer trójai falovát?

Akár az enyészeté is lehet a stadionfejlesztési program egyik első projektjébe még 2012-ben bekerülő szigetszentmiklósi aréna, amelyet mintegy 3,5 milliárd forintból építettek volna fel, és nemcsak modern formavilágú, hanem környezettudatos is lett volna. Lehangoló látvány fogadott minket, amikor a Budapesthez közeli városban jártunk: kiderült, hogy a kivitelező épp a múlt héten vitte el utolsó daruját a területről. A műfüves pálya és a parkoló elkészült, ám a többi munkát félbehagyták, vagy el sem kezdték. Még láthatók az ingatlan területén az otthagyott építési anyagok, ugyanakkor a bámészkodókat biztonsági őr szólítja fel a távozásra. Megkerestük a Magyar Labdarúgó Szövetséget (MLSZ) is az üggyel kapcsolatban, ám lapzártánkig nem érkezett meg a válasz.

Péterfalvi Attila: A napnál is világosabb, hogy a tao közpénz

– A napnál is világosabb, hogy a tao közpénz – fejezte ki egyértelműen lapunk kérdésére Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szakmai véleményét azzal kapcsolatban, hogy a Kúria szerdai ítéletében helybenhagyta azt a 2017 tavaszán kelt másodfokú bírósági ítéletet, amely arra kötelezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM) és az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), hogy tegyék megismerhetővé: mely cégek és mekkora mértékben adtak taotámogatásokat hazai sportegyesületeknek. A bíróság kimondta, hogy mivel a támogatásokat a cégek az adóalapjukból jóváírhatják – ezért lényegében az az összeg a költségvetésből hiányzik –, a sportegyesületnél megjelenő pénz közpénzként értelmezhető, ezért útja nyilvános kell legyen.

Kúria: Ki kell adni a taópénzek útját

A Kúria helybenhagyta azt a másodfokú bírósági ítéletet, amely arra kötelezte a Nemzetgazdasági Minisztériumot és az Emberi Erőforrások Minisztériumát, tegyék megismerhetővé, hogy mely piaci szereplők és mekkora mértékben adtak taótámogatásokat hazai sportegyesületeknek. A bíróság kimondta, hogy mivel a támogatásokat a cégek az adóalapjukból jóváírhatják, ezért az adóbevétel a költségvetésből hiányzik, a sportegyesületnél megjelenő összeg pedig közpénzként értelmezhető.

Megérkeztek a milliárdok Mészáros Lőrinc alapítványához

Bár voltak aggasztó jelek, lapunk értesülései szerint végül sikerült összeszednie a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványnak (FUNA) a tavaly decemberben számukra jóváhagyott taotámogatást. Így újabb 2,93 milliárdnyi adóforint került a Mészáros Lőrinc által vezetett szervezethez, amely ezzel hat év alatt összesen vagy 14 milliárd forinthoz jutott ilyen forrásból (a taopénz lényege, hogy a felajánló cégek ahelyett, hogy az államkasszába fizetnék be az adott összeget, egy sportszervezetnek adják). Az alapítványt kerestük kérdéseinkkel, ám lapzártánkig nem erősítették meg, hogy valóban megérkezett hozzájuk a milliárdos összeg.

Szép csöndben megszületett a lex Felcsút

Újabb lehetőséget kapnak egyes sportszervezetek, például a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) arra, hogy eltitkolják, mely cégek utalják az államkassza helyett nekik társasági adójukat. A Magyar Nemzet által megkérdezett szakértők többsége így értékelte a vonatkozó törvény legutóbbi módosítását. Bár a szavazást követően a röplabda látványsporttá emelése, és ezzel bevonása a taótámogatási rendszerbe „vitte el a show-t” (különösen, hogy az a fideszes Bánki Erik kezdeményezte, akinek a felesége is a röplabdaszövetségben ül), nem ez volt az egyetlen fontos változás.
Találatok: [17]  Oldalak:   1 2   >  >>