K-Monitor Adatbázis

A GVH nem fogja új jogköréből kifolyólag kapásból eladatni a SPAR-t Tiborcz Istvánnak, de sokan tarthatnak minimum puha beavatkozásoktól. A nagy kiskermultik is akár, ahogy a teljes élelmiszeripar, az üzemanyag-kereskedők, a telekomcégek, vagy épp a cementgyártók. A legtöbb félnivalója alighanem Bige Lászlónak van.

Újabb törvény ad muníciót az államnak, hogy megkaparintsa vagy átjátssza a klientúrájának a kiszemelt vállalkozásokat. Ebbe azt a Gazdasági Versenyhivatalt vonná be, amelynek épp az üzleti élet tisztaságán kellene őrködnie.

A kormány annyira meg akarja szerezni a budapesti repülőteret, hogy szavazatelsőbbségi és egyéb különleges jogokat is kész volt átengedni azoknak a befektetőtársaknak, akik hozzásegítik ehhez. Ha eljutnak a szerződésig, Orbán Viktor barátai újabb üzletekhez jutnak.

Összességében ebben is sikerült elérni az uniós vezető pozíciót.

Egyre gyakrabban panaszkodnak a német vállalatok, amiért masszív jogsértések érik őket a hatóságok részéről, sőt időnként már az is megesik, hogy a magyar állam kisajátítja őket. Szinte hihetetlen, hogy ilyesmi az EU kellős közepén megtörténhet, és mégis: több társaság is panaszkodik, hogy a hatalom a megszerzésükre játszik

Egy olyan cég vette meg, amely a hazai készenléti szervek távközlési szolgáltatója, a rendvédelmi szervek szélessávú szolgáltatását akarják ezzel megvalósítani.

A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.

Nem volt piackonform az, ahogy az állam megvette egy kormányközeli magáncéggel együtt a Vodafone-t. Most egy részvénycsereügylet során az állam átvette a Yettel-részvényeket a magáncégtől, amiért cserébe Vodafone-papírokkal fizetett. Az volt a gond, hogy a Vodafone-tulajok ráláttak a Yettel üzleti döntéseire, ami normális esetben versenyhatósági eljárást vont volna maga után.

A magyar állam képviseletében eljáró Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. közvetett kisebbségi tulajdonrészt szerzett a Yettel Magyarországban – számolt be közleményében a 4iG Nyrt. leányvállalataként működő Antenna Hungária Zrt.-vel lebonyolított részvénycsere-ügyletről a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.

Újabb hálózathoz jutott hozzá az állam a Vodafone kisebbségi részesedésének felvásárlásával, ami a választók elérését is megkönnyítheti. Az Orbán-kormány egyre profibb a politikai céljait szolgáló kapcsolatrendszerek működtetésében.