K-Monitor Adatbázis

Szinte a semmiből a Magyar Telekomhoz fogható infokommunikációs céggé pumpálták fel a 4iG csoportot néhány év alatt. Ezzel teljesült a miniszterelnök régi vágya, lett magyar mobilszolgáltató (sőt annál sokkal több), még ha rettenetes áron is. Több százmilliárd forint állami közreműködéssel nyújtott hitel, kedvezményes kötvény, részvénycsere, jogszabályigazítás bevetésével jutottunk idáig. Az elemző úgy véli, a mamutcég osztalékesőt nem ígér a kisrészvényeseknek mostanában, viszont folytatódik a terjeszkedés, amit a 4iG az itthon megtermelt pénzből finanszíroz majd.

2021 közepén egy szokatlan találkozó helyszíne volt a londoni magyar nagykövetség halványsárga épülete, amely a brit főváros egyik előkelő negyedében, a Buckingham-palotától mintegy negyedórányi sétára található. A 4iG magyar informatikai cég már hónapok óta próbálkozott az Invitech nevű magyarországi távközlési vállalat felvásárlásával, de az egyeztetések elakadtak. Az Invitech tulajdonosainak – egy főként kínai állami pénzből működő befektetési alapnak – a képviselői jóval magasabb árat kértek a cégért, mint amennyit a 4iG ajánlott. Ráadásul az sem volt egyértelmű, hogy az akkor még kisebb piaci szereplőnek számító és komoly távközlési tapasztalattal nem rendelkező magyar cég képes lesz-e előteremteni a mintegy százmilliárd forintos vételárat.

Majdnem ezermilliárdos adósságot görget maga előtt az állami segítséggel naggyá tett 4iG. Mindezt úgy kellene törleszteni, hogy további milliárdokat költ fejlesztésre, miközben a cég nem igazán termel nyereséget. A 4iG javarészt az államnak tartozik, és az utóbbi években jelentős mennyiségű, kritikusnak számító infrastruktúra került a birtokába; három fontos piacon lesz meghatározó. Ez jelentős kockázatokat jelenthet. Ha bajba kerül a cég, több fontos területet is magával ránthat. Közben több oldalról is Rogán Antal emberei jelentek meg a 4iG környékén.

Rekordméretű veszteséget termelt a Vodafone Magyarország Zrt., amit az év elején vásárolt fel a magyar állam és a 4iG összesen 660 milliárd forintért a brit hátterű anyavállalattól.

A 4iG csoport stratégiájának megfelelően leányvállalata, az Antenna Hungária Zrt. megállapodást kötött a DIGI mobil infrastruktúráját tulajdonló MIS Omega Mobilhálózat Kft. értékesítésére. A többek között kétezerötszáz tornyot, aktív és passzív rádióhálózati eszközöket, valamint az 1800Mhz frekvenciatartomány használatához kapcsolódó jogot, illetve rádióengedélyt tulajdonló társaságot a magyar állam tulajdonában lévő Pro-M Zrt. vásárolja meg. A tranzakció értéke 68 milliárd forint. A mobiltelekommunikációs infrastruktúrát rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség és a katasztrófavédelem fogják használni.

Egy olyan cég vette meg, amely a hazai készenléti szervek távközlési szolgáltatója, a rendvédelmi szervek szélessávú szolgáltatását akarják ezzel megvalósítani.

A 2022-es gazdasági visszaesést még az államhoz közel álló cégek is megérezték, a kormányközeli kommunikációs vállalatok és hírességek azonban még a tavalyi évet is masszív bevételekkel zárták.

Még úgy sem, hogy egyelőre nem sikerült lefordítani a szerződést magyar nyelvre. Különben is, csak akkor lehet a közérdek sérelméről beszélni, ha elad valamit az állam, nem pedig vesz.

Nem volt piackonform az, ahogy az állam megvette egy kormányközeli magáncéggel együtt a Vodafone-t. Most egy részvénycsereügylet során az állam átvette a Yettel-részvényeket a magáncégtől, amiért cserébe Vodafone-papírokkal fizetett. Az volt a gond, hogy a Vodafone-tulajok ráláttak a Yettel üzleti döntéseire, ami normális esetben versenyhatósági eljárást vont volna maga után.

Alapvetően a piaci helyzetet tisztázta az a lépés, amellyel a magyar állam újra részesedést szerzett a Yettel Magyarországban, a 4iG-csoport pedig kiszállt onnan, és eddigi részesedését Vodafone-részvényekre cserélte. Ezzel letisztult, hogy a magyar Vodafone-ban már az egymástól eltérő jogi értelmezések szerint sincsen többségben az állam. A 4iG itthon eddig sem preferálta a kisebbségi részesedéseket, versenyjogilag is furcsa volt, hogy egy magáncég a három mobiltávközlési szereplő közül egyben többségi, egyben pedig kisebbségi tulajdonos volt.