Egy, már a Parlament előtt lévő salátatörvénnyel újabb ingatlanokat terveznek ingyenesen átadni az idén felállított egyetemi alapítványoknak. A Római-parton az Óbudai Egyetem újabb nagy, egybefüggő telkeket kap, a még állami tulajdonban lévő kevés megmaradt csónakház közül több is hozzájuk kerül. A helyi civilek az evezőskultúra jövőjét féltik, az egyetemek szerint azonban nincs miért aggódni: a sport- és rekreációs funkciót akarják erősíteni, és mindenkivel készek együttműködni. A kerületi önkormányzat írásos garanciákat szeretne.
A rendszerváltás után növekedtek az egyenlőtlenségek a lakhatás területén, és ennek megfizethetősége nem javult érdemben. A lakhatási válság mélyülésének legfőbb oka a magántulajdonhoz jutás túlzott támogatása, a köztulajdonú és nonprofit formák (pl. bérlakásrendszer) súlyos alulfinanszírozottsága, valamint az, hogy a lakáspolitikai döntések jelentős része a tehetősebbeknek kedvez. Ezek a legfőbb megállapításai a 2021-es, lakhatási szegénységről szóló Habitat for Humanity jelentés harmadik fejezetének, ami a „Lakhatási közpolitikák és a lakhatás megfizethetősége az elmúlt három évtizedben” címmel jelent meg. A jelentés szerzői a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítói, Czirfusz Márton és Jelinek Csaba.
Két, fideszes kötődésű egyesületnek csaknem 30 millió forint jutott, a csömöri önkéntes tűzoltó egyesület és a polgárőrség viszont egy fillért nem kapott a fideszes többségű Pest Megyei Közgyűlés által szétosztható pályázati pénzekből. A pénz egyébként a Samsung gödi beruházásának adójából származik, amelyet a kormány elvont Gödtől, és a megyei közgyűlés kezébe adta.
A Parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke, Stummer János volt a Partizán Spartacus című műsorának a vendége, és a Pegasus üggyel kapcsolatban megerősítette, hogy egy élő keretszerződésről van szó, aminek a mellékleteit nem látta. Stummer azóta mer bátrabban beszélni az ügyről, miután a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke, Kósa Lajos csütörtökön elismerte, hogy a kormány vásárolt a kémszoftverből.
Három és fél hónapon át próbálta az Orbán-kormány előbb letagadni, majd agyonhallgatni, hogy az államnak köze lenne a Pegasus-ügyhöz. Ez egészen addig működött is, amíg november 4-én délután Kósa Lajos az RTL Klubnak beismerte, hogy Magyarország megvásárolta és használja is az izraeli NSO Group Pegasus nevű kémszoftverét. Összefoglaljuk, hogy jutott a kormányzat a tagadástól a beismerésig.
Miután a kormány bejelentette, hogy a munkáltatók előírhatják a koronavírus elleni védőoltást a munkavállalóiknak a munkavégzés feltételeként, a polgármestereknek is dönteniük kell arról, hogy ezt elrendelik-e a hivatalaikban és az önkormányzati fenntartású intézményekben. Csakhogy a különböző járványügyi statisztikákhoz a polgármesterek nem férnek hozzá automatikusan, sőt több esetben akkor sem, ha hivatalos úton kérvényezik azok kiadását. Hogyan döntenek ilyen körülmények között?
183 millió eurónyi, vagyis 64 milliárd forintnyi ún. kedvező finanszírozáshoz jut Magyarország az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankkal történő megállapodás eredményeként, közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a hírt a Facebookján, miközben egyszer sem ejtette ki száján a hitel szót. (...) A videóban arra nem tértek ki, mit jelent pontosan a kedvezőbb kamatozás, bár a kormánynak úgy alapvetően nem igazán okoz problémát az adósságképzés mostanában.
2016 május végén: az offshore cégek elleni fellépésről vitáztak a magyar képviselők. Míg Dömötör Csaba a kormány offshore-ellenes intézkedéseit taglalta, nyolcezer kilométerrel távolabb, a Brit-Virgin-Szigeteken egy offshore szolgáltatásokra szakosodott cég épp az utolsó simításokat végezte egy befolyásos kormányközeli ügyvéd, Kertész Balázs karibi cégvásárlásával kapcsolatban. Mindez egy újabb, és egyben a valaha volt legnagyobb nemzetközi offshore adatszivárgásból, a Pandora-iratokból derül ki.
Másfél éve tervezték, hogy Magyarországra látogatnak az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságának képviselői, a koronavírus-járvány miatt viszont elhalasztották az utat. Azóta egyáltalán nem javult az uniós értékek helyzete itthon, sőt, a képviselők a Pegasus-ügy miatt tovább folytatják a vizsgálatukat. Kormánytagokkal, civilekkel, bírókkal és újságírókkal is beszélgettek látogatásukon az EP tagjai – de volt olyan médiaszereplő, aki inkább kiröhögte és otthagyta őket. Nem kaptunk érdemi biztosítékot arra, hogy Magyarországon átlátható módon költenék el az uniós forrásokat – erről beszélt az Európai Parlament LIBE-bizottságának magyarországi látogatása kapcsán Gwendoline Delbos-Corfield, az EP-delegáció vezetője.
Október 1-gyel megkezdte működését a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, amely egészen szerteágazó területekkel foglalkozik:
-Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. jogutódjaként minden dohánytermékre vonatkozó kiskereskedelem engedélyezésével, illetve a kis- és nagykereskedelem hatósági ellenőrzésével,
-a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar feletti felügyelettel, amely feladatot az igazságügyi minisztertől vesz át,
-a Szerencsejáték Felügyelet jogutódjaként a szerencsejátékhoz fűződő szervezés engedélyezésével, hatósági felügyeletével és szabályozásával,
-a felszámolói névjegyzék vezetésével, a felszámolók egyes tevékenységeinek hatósági felügyeletével,
-de az állam nevében lefolytatandó, koncessziós szerződés megkötésére irányuló eljárásokkal kapcsolatos egyes feladatokat is ez a szervezet látja el.
A hatóság önálló szabályozó szervként, a kormánytól függetlenül működik és éves beszámolási kötelezettséggel tartozik az Országgyűlés felé. A fenti listából jól látszik, hogy egyrészt kiemelten fontos, másrészt nagyon sok pénzt jelentő területeket fog össze Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, amelyet az a Biró Marcell vezet majd kilenc éven át, akit nyáron cseréltek le mint a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárát.
