K-Monitor Adatbázis

A Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) fenntartó alapítvány vagyona 2020 előtt elhanyagolható volt, akkor azonban hirtelen több százmilliárd forintos részvényportfóliót és több mint százmilliárd forintot kapott – ez egyben annyi, amennyit az állam évente a teljes felsőoktatásra szokott költeni. Az MCC számos egykor patinás, mára már lerobbant vidéki épületet kapott vagy vett meg, deklarált célja ezeket felújítani és megnyitni bennük a vidéki képzési központjait. A Gellért-hegy tetején egy 20 ezer négyzetméteres palotát építenek. A beruházások nagyságrendje tíz-, ha nem százmilliárdos, azok elkészülte után az MCC az ország egyik legnagyobb részvénytulajdonosa mellett az ország egyik legnagyobb ingatlantulajdonosává válik. Cikksorozatunk első részében az MCC ideológiai és politikai kötődését mutattuk be, a második részben, azaz ebben a cikkben, az intézmény vagyonosodásáról lesz szó.

Hiába folyt be 11 milliárd forintnyi osztalék az államtól kapott részvények után a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítványhoz, a tavalyi évet majdnem 9 milliárdos veszteséggel zárták, ami az előző évinek a százhúszszorosa.

Fidesz körüli civilek, sőt álcivilek esetében is bárki lehet milliárdos vagyon kezelője, hiszen a kormány és a parlamenti többség mindenféle aggály nélkül osztja szét a közösség vagyonát a hithű szervezetek között.

Álcivil házipénztárra bukkantunk: éveken át támogatta közpénzmilliárdokkal a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda a Batthyány Lajos Alapítványt, ami a befolyt összegek oroszlánrészét egyből továbbosztotta másoknak – jellemzően Fidesz-közeli civilszervezeteknek. A többmilliárdos támogatási programot nyilvánosan sehol sem hirdették meg. Az alapítvány azóta a Karmelita kolostor mellé, tízmilliárdos villába költözött.

Befejeződött a Magyar Állam tulajdonában álló 9 777 658 darab Richter-törzsrészvénynek a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány tulajdonába adását szolgáló részvénytranszfer 2021. augusztus 9-én.

A Mol Nyrt. és a magyar állam Mol-Új Európa Alapítvány néven új, közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványt hoz létre. A cél a sport, a kultúra, az egészségügy és a környezetvédelem támogatása. Ám annak, hogy a Mol és az állam részvényeket ad az alapítványnak, a Mol-részvényesekre, a jövő kormányzataira és az adófizetőkre nézve is vannak következményei.

A plakátkampányos Balásy Gyula legalább 1,4 milliárdot szakít, de százmilliók mennek utazásra is. Közben épül az ingatlan- és a cégbirodalom is a Mathias Corvinus Collegium körül.

A gazdaságvédelmi pénzek közé bújtatva csak tavaly 217 milliárd forintnyi költségvetési támogatást kaptak a NER-alapítványok.

Kurta jegyzőkönyvi bekezdések tudósítanak arról, hogy a Mathias Corvinus Collegium Alapítványának kuratóriuma fegyelmezetten tudomásul veszi, állami vagyoneső hullik rá. Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke több száz oldalnyi – közérdekű adatigényléssel megszerzett – adat, jogszabályi hivatkozás, ködös mondat alapján próbálta feltérképezni, elsődleges feladatán kívül (fiatal magyar tehetségek gondozása) mit is csinál az MCC. Az MSZP társelnöke szerint erre nincs esély. Annyi tűnik biztosnak, hogy lényegi kontroll nélkül értékesítheti a legfontosabb állami stratégiai cégek részvényeit, elcsúszhat a közbeszerzési léc alatt, és mindent is megkap. Holott 2020 elején az alapítvány vezetői még azt se tudták, hogy szolid kis szervezetüket pár hónapon belül óriásira hizlalja a kormány. De a járvány miatt meghirdetett veszélyhelyzet jó alkalomnak tűnt, hogy egy újabb, autonóm Fidesz-hátországot építsen a hatalom.

A tehetséggondozó szakkollégiumot idén tavasszal minősítették 25 év után közvagyont kezelő szervezetté, emiatt az Alaptörvényt is módosította a kormány, azóta pedig gyorsan ömlik ide a pénz és egyéb vagyontárgyak: többek közt megkapta az állam maradék, legalább 300 milliárdos MOL- illetve Richer-részvénypakettjét, és nagy értékű ingatlanokat is.