K-Monitor Adatbázis

A HVG információi szerint a titkosszolgálatok és több minisztérium vétója eredményezte, hogy az állami távközlési hálózatokat is üzemeltető MVM Net egyelőre nem került magánkézbe. A végső vevő a 4iG informatikai cég lenne.

Bár tavaly tavasszal elvileg újraindult az évekkel ezelőtt félbehagyott gödi adatközpont építése, valójában csak az újabb engedélyek kiadásáig jutott el a folyamat. A beruházás kapcsán a 2022-es költségvetési tervben is csupán annyi szerepel, hogy a félkész ingatlan megóvásáról és őrzéséről 52 millióért gondoskodik a kormány. Az elmúlt években megjelenő, a gödi létesítmény előkészítéséről szóló kormánydöntések viszont további milliárdos összegeket rendeltek a projekthez, amelyekből NER-közeli cégek is profitáltak.

Működése észszerűsítésére állami forráshoz juthat a Malév egyetlen még működő leányvállalata, a repülőtársaságok földi kiszolgálását végző Malév GH. A 2016-ban félmilliárdos veszteséget produkáló és 1,6 milliárdos tartozást felhalmozó állami vállalatnál azonban egy hangfelvétel tanúsága szerint bérrendezésre és formaruhákra költik a támogatást, ami könnyen kiverheti a biztosítékot az Európai Unió revizorainál.

Megvannak a paksi atomerőmű új, „nyugati” vezetői – tudtuk meg a Miniszterelnökségtől, kilétüket azonban az elmúlt hónapokhoz hasonlóan homályban hagyták. Lázár János tárcája cserébe közölte, hogy a tervezett paksi blokkbővítést vizsgáló uniós főigazgatóság érdemi egyeztetések helyett kötelezettségszegési eljárással lepte meg őket.

A projekt miatt öt napon belül két uniós vizsgálat indult, de lehet még egy harmadik is. Az állami támogatást még ki lehet magyarázni, de azon, hogy nem írt ki tendert a folyamat elején a kormányzat, könnyedén megcsúszhat a beruházás.

Szél Bernadett (LMP) hétfőn a Parlamentben megkérdezte Lázár Jánost, hogy hozzányúlt-e már a kormány a paksi bővítésre szánt orosz hitelhez. Lázár azt mondta, hogy még nem, de közeli, belátható távolságban van, hogy ez megtörténjen.

„Van olyan, hogy a kapufáról kifelé pattan a labda” – ezt eredetileg Orbán Viktor állapította meg az elbukott tapolcai választás után, de mondhatta volna Lázár János is. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt heti kormányülést követő sajtótájékoztatón két állítást fogalmazott meg a paksi bővítésről, és egyikkel sem sikerült eltalálnia az igazságot.

Az Európai Bizottságnak megvannak az eszközei, hogy megismerje a paksi szerződés részleteit – mondta a VS.hu-nak a versenyjogi biztos. Máshol egyébként ilyen mértékben nem titkosak a megállapodások.

Új eljárás indulhat a magyar kormány ellen az Európai Bizottság előtt a paksi bővítés ügyében, miután Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője versenyjogi panaszt tett a testületnél. A beadvány lényege, hogy Magyarország megsértette az uniós versenyszabályokat, amikor tender nélkül adta az orosz Roszatomnak a beruházást.

Ha az atomerőmű-bővítés tényleg úgy valósul meg, ahogy a kormánypolitikusok felvázolták, Brüsszel szinte bizonyosan indít tiltott állami támogatási vizsgálatot hazánk ellen – véli Felsmann Balázs energetikai szakember, volt szakállamtitkár.