Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős korábbi államtitkár is szerepel azok között, akiket célba vettek a Pegasus nevű, okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogrammal – derül ki abból a kiszivárgott listából, amely a Pegasust kifejlesztő NSO nevű izraeli cég bizonyos ügyfelei által kiválasztott célpontokat tartalmazza. Aszódi 2018 végén lett célpont, amikor még tagja volt a kormánynak, de már sorozatos konfliktusai voltak a felettesével, Süli János miniszterrel amiatt, hogy műszaki okokra hivatkozva nem akarta engedni a Paks II. projekt menetrendjének fellazítását.
Több feljelentés is érkezett az ügyészséghez, azt vizsgálják jelenleg történt-e, és ha igen, milyen bűncselekmény.
„A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség több feljelentés nyomán jogosulatlan titkos információgyűjtés bűntettének gyanúja miatt nyomozást rendelt el az un. Pegasus ügyben. A nyomozás feladata a tényállás, és annak megállapítása, hogy történt-e, és ha igen, milyen bűncselekmény” – írta rövid közleményében az ügyészség.
Rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal Magyarországon, az Európai Bizottság pedig kész minden eszközt – beleértve az uniós támogatások felfüggesztését is – bevetni a demokrácia védelmében – mondta Didier Reynders uniós biztos lapunknak adott interjújában.
Állásfoglalást adott ki a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK), miután hétfőn kiderült, hogy több fővárosi ügyvédet is megfigyelhettek a Pegasus-botrányban. A szervezet közleménye szerint:
„A pontos tényállás ismerete elengedhetetlen az ügyvédi megszólaláshoz. A tegnapelőtt kirobbant titkos megfigyelési ügy háttere és történései messze vannak a kétséget kizáróan bizonyított tényektől. Elhamarkodott véleményt ezért nem szabad alkotni. Ami miatt a Budapesti Ügyvédi Kamarának mégis meg kell szólalnia: három – néven nevezett – budapesti ügyvédet az erről szóló cikkek szerint állítólag megfigyeltek.
„A megkeresésével kapcsolatban tájékoztatom, hogy az ügyészségre érkezett feljelentést a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervezeti egységeink vizsgálják”
– válaszolta a Legfőbb Ügyészség a Telex megkeresésére. Arról érdeklődtünk, érkezett-e az ügyészséghez feljelentés a hétvégén kirobbant nemzetközi megfigyelési botrány, a Pegasus-ügy magyar szála miatt, valamint indítottak-e hivatalból nyomozást az ügyben, és ha igen, akkor milyen jogsértések gyanúja alapján.
Kovács Zoltán államtitkár az abouthungary.hu-n közölt írást arról, hogy szerinte a Pegasus-ügyként ismertté váló lehallgatási botrány állításai nincsenek alátámasztva, az ügyet a „The Guardian vezetésével baloldali hírportálok egy csoportja hozta nyilvánosságra”, és három szempontot javasolt, amit érdemes figyelembe venni az üggyel kapcsolatban.
Nyilván nem a kémprogram miatt fűzte szorosra a szálakat Orbán és Netanjahu, de tény, hogy kifejezetten baráti viszony alakult ki a két vezető között, és a legfelső szintű barátság jól jöhetett, ha a magyar fél esetleg vásárolni akart a kémprogramból.
Milyen érzés volt megtudni, hogy heteken, illetve hónapokon át megfigyelték őket a telefonjukon keresztül? Miért kerülhettek célkeresztbe? Milyen előzményei voltak mindennek? Ezekről ír és beszél a Direkt36 két tényfeltáró újságírója, Panyi Szabolcs és Szabó András, akiknek telefonját feltörték egy izraeli kémfegyverrel.
Gémesi György polgármester telefonszáma is szerepel azonban abban a most kiszivárgott nemzetközi adatbázisban, amely azt mutatja, hogy az NSO nevű izraeli kémszoftvercég ügyfelei milyen telefonszámokat választottak ki megfigyelések célpontjának. Számos közvetett bizonyíték van arra, hogy a magyar célpontok kiválasztása mögött magyar állami szervek állnak.
A több mint 50 ezer telefonszámot tartalmazó adatbázishoz a Forbidden Stories nevű tényfeltáró újságírói hálózat és az Amnesty International (AI) jogvédő szervezet jutott hozzá közösen, majd az FS vezetésével közösen elemezte ezeket az adatokat egy 17 szerkesztőségből álló nemzetközi újságírócsapat.
