"Az igazsággal még ma sem szembesülhet a közvélemény, miután az ügyészség nyilvánosságra hozta a vádiratát", írta az Indexnek Szilvásy György a "Gyurcsányék az orosz titkosszolgálattal világították át a magyar NBH-t" című hírre reagálva. A Gyurcsány-kormány egykori titokminisztere szerint az ügyben kezdettől fogva "a legvadabb állításokat szivárogtatták ki a hatóságok", a vádottak pedig eközben a titkosítás miatt nem tudták nyilvánosan megvédeni magukat.

A Legfőbb Ügyészség megszüntette a Gyurcsány-kormány volt titkosszolgálati vezetői ügyében indított nyomozásban felmerült adatok titkosítását, és ahogy a Magyar Nemzet írja, közzétette a vádirati tényállás kivonatát, valamint a történtek miatt folyamatban volt bírósági eljárásban hozott döntés lényegét. Az ügy érdekesebb annál, mint ahogy elsőre hangzik, ugyanis ezekből az iratokból kiderült, hogy a kémkedés és bűnpártolás miatt megvádolt Szilvásy György volt titokminiszter, Galambos Lajos és Laborcz Sándor, volt NBH-s főigazgatók valamint a Zömök nevű biztonsági cég vezetője elősegítették, hogy orosz hátterű titkosügynökök magyar titkosszolgálati munkatársakat világíthassanak át.

Elsősorban orosz hírszerzők és titkosszolgálati, pénzügyi műveletek fedésére használhatja majd Moszkva azt a Nemzetközi Beruházási Bankot, amelynek Budapesten lesz a székhelye - állítják az Indexnek nyilatkozó kémelhárítási szakemberek. A bank tagadja, hogy orosz kémbank lenne.

Sz. Bíró Zoltán szerint a Putyin bankjaként emlegetett Nemzetközi Beruházási Bank egyszerre szolgálhat hírszerző- és pénzügyi központként. Ez utóbbi funkciója legalább annyira kockázatos, mint a kémkedés, hiszen az orosz bankrendszer áttekinthetetlen és a Moszkvából kiinduló nemzetközi pénzmosási ügyekben az orosz hatóságok nem hajlandók vizsgálatot folytatni. Káncz Csaba jegyzete.

A Jobbik egykori EP-képviselője, az unió intézményei elleni kémkedéssel és uniós költségvetési csalással vádolt Kovács Béla ma sem vesz részt saját perében. Amúgy továbbra is tagadja a vádakat, azt mondta lapunknak, annak idején maximum lobbizásról volt szó és nem kémkedésről, egyébként sem tudta, hogy az orosz katonai hírszerzés embereivel tárgyal.

Immár jogerős bírói ítélet mondja ki, hogy az Átlátszó által végigkísért kémkedési ügy fővádlottja, Maxin Norbert és társa nem követték el a nyomozóhatóság és az ügyészség által velük szemben felrótt súlyos bűncselekményt. Az ügynek számos érdekessége volt, így például az is, hogy a vádlottak jó fideszes kapcsolatokkal rendelkeztek, de a kormánypárt soha nem nyilatkozott az eljárásról.

Bűnözőkkel, politikusokkal, újságírókkal, vállalkozókkal, művészekkel, közéleti szereplőkkel folytatott beszélgetéseit rögzíthette az elmúlt két évtizedben Portik Tamás. De a Prisztás-gyilkosság és az Aranykéz utcai merénylet miatt börtönben ülő bűnöző társadalmi beágyazottságát sokan túlbecsülik, ahogy tették ezt az alvilágban betöltött pozíciójával kapcsolatban is.

Meglepő fordulat történt a Fenyő-gyilkosság nyomozásának ügyében, miután a felbujtóként meggyanúsított Gyárfás Tamásról kiderült: a nyáron megint megzsarolták, erről azonban nem beszélt a rendőröknek. A nyomozók végül nemcsak a zsarolókhoz, de egy vádalkunak köszönhetően teherautónyi olyan hangfelvételekhez jutottak el, amiket a több alvilági leszámolásban érintett Portik Tamás titokban vett fel. A megtalált Portik-felvételek túlnőhetnek a Gyárfás-sztorin, és tényleg olyan bűnügyi szenzációnak számítanak, ami más befolyásos vagy egykor befolyásos embert is magával ránthat.

A legtöbben kínaiak és oroszok, de tucatjával jöttek a Karib-szigetekről is.

Három ellenzéki képviselő is írásbeli kérdést nyújtott be az ügyben.