Csaknem két hete derült ki, hogy magyarok is részei lehettek annak a Moszkvából finanszírozott propagandahálózatnak, amelyet a cseh titkosszolgálat leplezett le. Az oroszpárti narratívát főként a prágai székhelyű Voice of Europe hírportálon keresztül terjesztették, de egy Budapestről szerkesztett weboldal, a Visegrád Post is a titkosszolgálatok látóterébe került. Múlt heti cikkünkben említettük, hogy a Visegrád Post sikerrel pályázott Kásler Miklósnál (bár nyilván a miniszter nem tudta, kit támogat), most pedig megszereztük a pályázatot is. Ahogy egy érdekes beszélgetés nyomát is megtaláltuk.
Magyarországon a szuverenitás védelme kimerül az ellenzék és a független sajtó vizsgálatában, egzecíroztatásában. Pedig a saját portájuk előtt is lenne mit söprögetniük a Rogán Antal befolyása alatt álló magyarországi titkosszolgálatoknak – derül ki egy nemzetközi elemzésből.
Két francia és egy Budapestről szerkesztett weboldal került európai titkosszolgálatok látókörébe. A szálak a Mi Hazánkhoz vezetnek, de a Visegrád Post nevű oldalt üzemeltető cégnek miniszterként Kásler Miklós is juttatott némi pénzt a saját keretéből. A befolyásolási hálózat felderítésében közreműködő forrásokból lapunk úgy tudja, a közvetve a Kremlből irányított hálózattal Moszkvának hosszabb távú céljai lehettek.
A kémszoftverek politikai célú használata több ponton is beleütközik az Emberi Jogok Európai Egyezményének előírásaiba – figyelmeztet az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésében szerdán nagy többséggel megszavazott jelentés és ajánlás.
Komoly diplomáciai jelentősége volt annak, amikor Benjámin Netanjahu 2017 nyarán Magyarországra jött: harminc év után ő volt az első izraeli miniszterelnök, aki idelátogatott. Orbán Viktor azóta is büszke erre, legutóbb például év végi sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a találkozó idején „az izraeli–magyar kapcsolatok kiemelkedő magaslatokat értek el”.
A bíróságon támadta meg a TASZ által képviselt több Pegasus-megfigyelt az Alkotmányvédelmi Hivatal határozatát, amely megtagadta tőlük a hozzáférést az esetlegesen róluk kezelt megfigyelési adatokhoz. A bíróság új eljárásra utasította a titkosszolgálatatot, mert a döntése nem volt szabályos.
Együttműködik a Belügyminisztériummal, konferenciákat szervez, belső képzéseket hirdet a Közérthető Biztonságért Alapítvány, miközben a szervezet alapítója annak az orosz harcművészeti iskolának magyarországi képviselője, amelyet az orosz titkosszolgálatok egyik fedőszerveként tartanak számon. Az alapítványban találunk az orosz állami energiacég Gazprom-hoz köthető tagot is. A civil szervezetnek a hivatalos iratok szerint se vagyona, se kiadása, se bevétele nincs, ennek ellenére arra vállalkozott, hogy „akadémiai szintű” nemzetbiztonsági szakmai képzést nyújtson civileknek.
2017. október 11-én rutinszerűnek tűnő ügyekben szavazott a parlament nemzetbiztonsági bizottsága: arról, hogy a bizottság által felügyelt magyar titkosszolgálatok közbeszerzési eljárás nélkül, a verseny és a nyilvánosság kizárásával szerezhessenek be bizonyos eszközöket. A képviselőknek az ülés zárt részében három ilyen kérelemről is dönteniük kellett.