K-Monitor Adatbázis

Kocsis Istvánt két ügylet miatt különösen jelentős, valamint különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsították meg. Kocsis István mellett Molnár László volt vezérigazgató-helyettest és Varga-Sabján Lászlót, az MVM egyik leányvállalata, a Horvátországban bejegyzett Niker doo. igazgatóját is gyanúsítottként hallgatták meg.

Szász András, Kocsis István tanácsadója érdekeltségébe tartozott a Cipruson bejegyzett Aqiffex ltd., illetve a spanyol Puerto 2006 s.r.l.. A két cég fiktív megbízási szerződései a gyanú szerint 1 milliárd 615 millió forint kárt okoztak az MVM-nek. Ezen felül mintegy százmillió forint veszteséget okozott az is, amikor az MVM a szintén Szász András érdekeltségébe tartozó, brit Jadran Investments ltd.-től vett bérbe 25 évre egy horvátországi szállodát.

A volt MVM-vezér azzal védekezett, hogy az offshore-ügyleteknek nem a közpénzek kiszivattyúzása volt a célja, hanem egy hosszabb távú balkáni regionális terjeszkedési stratégia megvalósítása, és arra hivatkozott, hogy az üzletszerzés során felmerülő „alkotmányossági költségeket” az „offshore konstrukció nyilván jobban kezeli”.

Az üzletek meghiúsulásért és a terjeszkedési stratégia lefújásáért Kocsis Gyurcsány Ferencet tette felelőssé. A volt MVM-vezér azonban innentől már nem élvezhette tovább a „nagy túlélő” szerepét: a baloldi és jobboldali politikai elittel egyaránt legendásan jó kapcsolatot ápoló menedzsert a gyanúsítás hírére a BKV éléről is leváltották.

2018-ban az ügyészség felmentette a vádak alól Kocsis Istvánt.

https://index.hu/gazdasag/2018/03/08/felmentettek_elso_fokon_kocsis_istvant/

Tocsik Márta ellen a Legfőbb Ügyészség 1996-ban indított polgári pert csalás gyanújával, majd az ügyben egy évvel később büntetőeljárási folyamat is megkezdődött. A jogásznő az ÁPV Rt.-vel kötött megbízási szerződések alapján mintegy 804 millió forintos sikerdíjban részesült az önkormányzatok belterületi földjeivel kapcsolatos követelések ügyében folytatott közvetítői tevékenységéért – a vádirat szerint azonban a pénzért érdemi munkát valójában nem végzett.

A csaknem 12 évig húzódó eljárás során több egymással ellentmondó ítélet is született (lásd a kronológ iát), mígnem 2008-ban a Legfelsőbb Bíróság meghozta a jogerős határozatot. Eszerint Tocsik Mártát a 804 millió forintos sikerdíjból 80,7 millió forint jogosan illet meg, 578 millió forintot és annak kamatait azonban vissza kell fizetnie az ÁPV Rt.-nek. E döntéssel azonban az ügy még nem zárult le, Tocsik és az ÁPV Rt. közötti jogvita ugyan is még folyamatban van.

A botrány, túl azon, hogy a rendszerváltás után egyike volt az első nagyobb leleplezett korrupciós bűncselekményeknek, politikai körökben is vihart kavart, az eset kivizsgálásáért parlamenti vizsgálóbizottságot is felállítottak.

Tocsik Márta a rendőrségen tett első (később visszavont) vallomásában azt állította, hogy Boldvai László, az MSZP akkori pénztárnoka és Budai György, SZDSZ-közeli vállalkozó azzal zsarolta, hogy csak akkor végezheti tovább közvetítői tevékenységét, ha a pénz egy részét az általuk megnevezett Arany Rt.-nek és az Utilitas Rt.-nek utalja át. A két férfit befolyással üzérkedés vétségével előbb 10 hónapos letöltendő fogházbüntetésre ítélték, később azonban jogerősen felmentették.

Az ügy következtében Horn Gyula miniszterelnök megvált Suchman Tamás privatizációért felelős tárca nélküli minisztertől, majd büntetőeljárás megindítását követően az ÁPV Rt. igazgatóságának tagjait is menesztették.